Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

I. A könyvtár fejlődése a könyvtárosok kinevezése, alkalmazása és munkássága szempontjából 1831-1949

47 nyok kijavíttatása volt az első feladat. Ezután az összekeveredett szakok szétválasztása, az elrejtett anyagok visszaszerzése és helyreosztása kötötte le a könyvtárosok munka erejét. A munkálatok a pénzhiány miatt egészen 1947/1948-ig elhúzódtak. Az újjáépítésről és a rendezésről a könyvtár vezetője több részletes jelentésben számolt be az Akadémiának. A jelentések tükrözik a könyvtár vigasztalan állapotát, a pénz hiányát és azokat a küzdelmeket, melyeket a könyvtár vezetője és dolgozói folytattak a könyvtár érdekében. [ 164] Amint lehetőség nyílt rá, Melich János az intézmény új munkaszervezetének kialakítását tűzte ki célul: azt, hogy a munkaterületek szorosabban kapcsolódjanak egymáshoz, illetőleg jobban személyekhez kötődjenek. Szervező munkája nyomán a következőképpen körvonalazódtak a könyvtár munkacsoportjai: 1. Igazgatás; 2. Könyvtárhasználat (olvasóforgalom, kölcsönzés); 3. Feldolgozórészleg (katalogizálás, katalógusgondozás); 4. Külön kezelt nyomtatványok részlege (ősnyomtatványok, RMK, MTA őrzött példányok, különlenyomatgyűjtemény, térképtár, régi hírlapok); 5. Kézirattár (melynek állományába a kódexeken és újkori kéziratokon kívül a keleti kéziratok, oklevelek, továbbá a Kaufmann-gyűjtemény is beletartozott), s végül a 6. Különgyjjtemények (Széchenyi Múzeum, Vörösmarty-, Goethe-, Goldziher-szoba, Bolyai-, Hollós Oszkár-gyűjtemény, stb.). Ezek az alakulóban lévő, különálló munkaterületek sok nehézség és akadály után csak később realizálódtak. A főkönyvtárnok az Akadémia vezetőségén kívül a Könyvtári Bizottságot is tájékoztatta a könyvtár állapotáról és sürgette a mielőbbi helyreállítást, az anyagi ellátás biztosítását. Az utóbbira különféle javaslatokat is tett, melyek megvalósításához a bizottság támogatását kérte (pl. könyvtárhasználati, kölcsönzési díjak bevezetése). A bizottság ezekkel nem értett egyet.[165] A főkönyvtárnok tervei az Akadémia akkori anyagi helyzete miatt nem valósulhattak meg. A régóta hangoztatott tisztviselőhiány viszont örvendetesen kezdett rendeződni. Különböző státuszokból egyre többen kaptak beosztást a könyvtárba. 1946. március 5-én egy kimutatás szerint a következők tartoztak a személyi állományba; I. A Magyar Nemzeti Múzeum státuszába tartozó alkalmazottak: a. tudományos tisztviselők: Nyireő István, Schiller Pálné, Szandtner Pálné és Fludorovits Jolán; b. tudományos és műszaki segédszemélyzet: Wodetzky Imréné, Tirai Richárdné ; c. műszaki segédszemélyzet és altisztek: Csima János, Szabó József n. A MTA alkalmazottai: a. tudományos tisztviselők: Melich János, Simonyi Dezső, Györkösy Alajos; b. c. műszaki segédszemélyzet és altiszt: Mohácsi Károly;