Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

I. A könyvtár fejlődése a könyvtárosok kinevezése, alkalmazása és munkássága szempontjából 1831-1949

40 A háború szétzilálta a könyvtár nemzetközi kapcsolatait. Szily Kálmán vezetése alatt 1920-ban a könyvtár együttműködést kezdeményezett a budapesti nagykönyvtárak között a külföldi beszerzések Ugyében.[124] 1921-ben megkezdődött a beszerzési kapcsolatok újrafelvétele: részben maga a könyvtár volt a kezdeményező, részben a könyvkereskedők és régi cserepartnerek jelentkeztek. [125] 1922-ben három ilyen tárgyú összeállítás készült: 1. Külföldi társulatok, amelyek 1921-óta küldik kiadványaikat, 2. angol és francia folyóiratok, amelyekre 1914-ben előfizetett a könyvtár, 3. külföldi társulatok elmaradt kiadványai [126], s a munka 1923-ban is folytatódott.! 127] A háború utáni súlyos gazdasági viszonyok miatt az Akadémia s így a könyvtár is sok nehézséggel küzdött. A Magyar Tudományos Akadémia állami támogatásáról szóló 1923. I. tc. két területen hozott eredményt a könyvtár számára. Az egyik a tíz millió korona rendkívüli állami segély [128], amelyből Szily Kálmán a Könyvtári Bizottság jóváhagyásával új, hiánypótló kiadványok beszerzését indította el.[129] A másik, hogy a VKM által létesített Országos Magyar Gyűjteményegyetem átvette létszámába az akadémiai könyvtár összes altisztjét és a tisztviselők legtöbbjét. Ez nemcsak a könyvtárosok és altisztek fizetésétől mentesítette az Akadémiát, hanem megnyitotta az utat a könyvtárosok és az altisztek létszámának jövőbeni gyarapítására. FERENCZI ZOLTÁN Szily Kálmán után rövid ideig Balogh Jenő főtitkár — a Könyvtári Bizottsággal egyetemben — gyakorolta a könyvtár főfelügyeletét. A bizottság egyik tevékenysége a könyvtár személyzetének megerősítése volt. 1924. október 13-án egy háromtagú operatív albizottságra ruházta a sürgős feladatok kidolgozását. Az albizottság Balogh Jenő, Ferenczi Zoltán és Lukinich Imre akadémikusokból állt, közülük kettő kitűnő könyvtári szakember. (Ferenczi Zoltán akkor már 25 éve állt a budapesti Egyetemi Könyvtár élén, Lukinich Imre pedig az Országos Levéltárban töltött idő után 1924-től az OSZK igazgatója lett.) Az albizottság október 20-án tartotta meg ülését, amikor 10 pontba foglalta össze a könyvtár előtt álló közvetlen feladatokat, és javaslatot tett a tisztviselők számának emelésére. Ennek eredményeként 1924. október 29-én kezdte meg munkáját a könyvtárban Bártfay Szabó László és az ösztöndíjjal külföldön tartózkodó Rásonyi László helyébe 1924 végétől Bezzegh Antalné RUblein Livia került a Gyűjteményegyetem létszámából. Az Akadémia ajánlatára a Teleki-család 1925 januárjában nevezte ki Ferenczi Zoltánt főkönyvtárnoknak, aki február 5-én foglalta el hivatalát.[130] Ferenczi Zoltán számára nem volt ismeretlen az Akadémia Könyvtára. 1905 után a Könyvtári Bizottság tagjaként! 131] közel két évtizedig foglalkozott a könyvtár munkájával, mint az Egyetemi Könyvtár vezetője, és mint akadémiai