Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

I. A könyvtár fejlődése a könyvtárosok kinevezése, alkalmazása és munkássága szempontjából 1831-1949

39 Kálmán ajánlott fel a könyvtár céljaira.[120] Ezen kívül a századforduló utáni első évtizedben a főraktár állványainak tetejét toldalékpolcokkal építették be. A háború után pedig elkészítették a dunaparti főraktárhoz kapcsolódó bérházi alagsor raktárrá alakításának tervezetét. A könyvtári szabályok újrafogalmazása — elsősorban a kölcsönzés miatt — már régóta szükségessé vált. A módosítás Szily Kálmán idejében valósult meg.[121] A könyvtárosok kiválasztásakor Szily mindig képzett tisztviselő alkalmazására törekedett. A debreceni református főiskolára kinevezett Pápay József helyébe Trócsányi Zoltán került ideiglenes, majd kinevezett könyvtártiszti minőségben. Az I. világháború idején a tisztviselő és altisztek katonai felmentésének ügyei sok munkát róttak a könyvtár vezetésére. [122] Az eltávozottakat vagy bevonultakat gyakran nehezen sikerült pótolni. 1914től - 1924 júliusáig a könyvtári alkalmazottak változásait az alábbi kimutatás szemlélteti: A tisztviselő közül a könyvtárba jött: Mészöly Gedeon 1914. szept. 1. Munkácsy Mihály 1915. okt. 1. Rásonyi László 1921. jún. 21. Fógel József 1922. szept. 1. Györkösy Alajos 1923. dec. 1. Eltávozott: Trócsányi Zoltán 1914. jan. 1. Heinlein István 1915. dec. vége Mészöly Gedeon 1922. Hellebrant Árpád 1924. Altisztek: Hegedűs József, Rieger Péter, Csima János katona lett. Horváth János 1920-ban került a könyvtárba. A kimutatás bizonyítja, hogy a fluktuáció időszakában 3-4 könyvtárosnál több sohasem dolgozott azonos időén a könyvtárban. A betegeskedő fő és alkönyvtárnok mellett 1923-24-ben ténylegesen 4 tisztviselő dolgozott. Munkácsy Mihályon kívül valamennyinek rövid gyakorlata volt az akadémiai könyvtárban. Az ez idő tájt már a negyedmilliót meghaladó könyvtári egységhez közeledő könyvtár összes teendőinek elvégzése, a helyi viszonyok csekély ismeretével bíró fiatal könyvtárosokra hárult. így történhetett meg az a sajnálatos esemény, amely Szily Kálmán utolsó napjait megkeserítette: 1924 tavaszán nagyértékű lopás lepleződött le. Holik Flóris kutató 6 ősnyomtatványt tulajdonított el a könyvtár állományából. Ennek az ügynek a feltárásával és az ebből adódó feladatokkal a Könyvtári Bizottság is foglalkozott.[123]