Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

I. A könyvtár fejlődése a könyvtárosok kinevezése, alkalmazása és munkássága szempontjából 1831-1949

31 ismébe szakilag beavatott őrre". Indokolásul azt hozta fel: 1. nincs akadálya az érem- és pénzgyűjtemény, valamint a kéziratgyűjtemény összevonásának, mert az érem- és pénzgyűjtemény rendezett állapotban van, 2. a kézirat és oklevélállomány viszont az újabb hagyatékokkal tetemesen megszaporodott, 3. az Akadémiát újabb anyagi megterhelés nem érné, mivel a kézirattár gondozója kapná azt az évi juttatást, amit eddig az érem- és pénzgyűjtemény őre élvezett. "Az ülés az előhozott okoknál fogva, az indítványt teljes kiterjedésében elfogadván; e helyre a Tek. Igazgatóságnak Paur Iván urat ajánlja, ki mind akadémiai előadásai, mind folyóirati dolgozásai után régiség és okmánytanbani jártasságáról ismeretes".[86] Paur Iván eddig a Nemzeti Múzeumban ezen a területen dolgozott. Az Akadémia Igazgatótanácsa 1857. június 8-án nevezte ki Podhorszky Lajost alkönyvtárnoknak, és rá egy évre Paur Ivánt érem- és kézirattárnoknak. Az utóbbi 1858. június 7-én vette át a gyűjteményeket.[87] Podhorszky Lajos közel három évig dolgozott a könyvtárban, Paur Iván néhány hónap múlva távozott. A személyi ellátottságban tehát, átmeneti javulás után, ismét zökkenő jelentkezett. A magyar társadalom figyelme pedig éppen ezekben az években fokozottabban fordult az Akadémia felé. Az Akadémia pozitív működését méltató újságcikkek, a Kazinczy-centenárium ünneplésére hívő levél az intézmény köré mozgósított. Eddig soha nem ismert méretekkel országos gyűjtés bontakozott ki az alaptőke növelésére és saját ház építésére. A gyűjtés hosszú időre megalapozta az Akadémia anyagi alapjait. Ekkor fordult Hunfalvy Pál ismét az elnökséghez a könyvtár érdekében: "...Most újra bátorkodom igen érdemes férfiút, Budenz Józsefet ajánlani, ki dr. philosophiae, a tudós külföld előtt is már ismeretessé váló philologus, jeles szanszkritista, hellénista s a török nyelvben nagyon járatos, s ki mint magyar író az "Uj Magyar Múzeum" és "Magyar Nyelvészet" olvasói előtt ismeretes; végre ki könyvtári dolgokra, egyebek közt az orosz nyelv tanulása miatt is, felette alkalmatos, s kit egy hónap óta már be is gyakoroltattam a szokott könyvtárnoki ügyviseletbe. Könyvtárnoki segédnek való kineveztetését, azon kötelezettséggel, hogy a török oklevelek és codexek olvasója és értelmezője is legyen, kérem a Méltóságos elnökségtül. Kérésemet nemcsak az akadémiai könyvtár mind inkább szaporodó munkájával és kivált azzal bátorkodom indokolni, hogy az Akadémia saját házába való költözésre kilátás igen szükségessé teszi, hogy addiglan egy új ember is megismerkedjék a könyvtárral; — hanem azon biztos reménnyel is támogatom, hogy Budenz úr, ki máris akad. tagságra méltónak látszik nekem, állandó munkása és utóbb buzgó hivatalnoka lesz a Magyar Akadémiának.. ."[88] Eötvös József másodelnök azonnal intézkedett Budenz József 1861. február 1-től kezdődő fizetéséről és — addig is mig az alkönyvtárnoki hely betöltéséről az Igazgatótanács dönt — könyvtári segédnek nevezte ki.[89] Végleges alkönyvtárnoki kinevezését 1862. február 24-én nyerte el.[90] Ugyancsak Hunfalvy Pál ajánlására nevezte ki az Akadémia még 1861. július 1-én Rómer Flórist az érem- és kézirattár őrévé. Hunfalvy Pál szerencsésen választotta ki az új könyvtárosokat, mind hivatástudat, mind emberi kvalitás tekintetében.