Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)
I. A könyvtár fejlődése a könyvtárosok kinevezése, alkalmazása és munkássága szempontjából 1831-1949
21 kében időnyerés végett azt kellett eszközölni mit éppen lehetett. A Telekikönyvtárról továbbá azt adván elő, hogy a Társaság annak átvételéről 1839ben készült munkálata az elnök által még azon évben felterjesztetett a nádorhoz oly kérelemmel, hogy a Múzeum részéről az átvételhez egy ellenőrző egyedet kinevezzen, ami eddig hihetőleg a közbejött országgyűlés miatt meg nem történt; de hogy különben is a fentemlített gyűjtemények átvétele közbejövén a Teleki-könyvtárnak nem jutott volna hely..."[45] A kisgyűlés elfogadta a főtitkár indokait azzal, hogy a Teleki-könyvtárnak legalább a hungarikákat magába foglaló részét a legsürgősebben vegyék át. [46] A Batthyány és az akadémiai egyéb könyvtári állományrészek felállításának elhúzódása, egyidejűleg a könyvtár használata, az akadémiai tagok sürgetése, valamint az a tény, hogy Toldyt időközben, 1843 tavaszán a budapesti Egyetemi Könyvtár igazgatóhelyettesévé választották, szükségessé tette volna a könyvtári munkaerők létszámának növelését. Toldy először egy könyvtári szolga kinevezését ajánlotta Telekinek, azonban az elnök 1843. június 4-én írt levelében azt válaszolta, hogy "könyvtári szolga kinevezésének szükségét addig nem látom, mig a könyvtár közhaszonra nem fog kinyittatni".[47] Maradt tehát minden amint eddig volt, hiszen a könyvtár felállítása befejezéshez közeledett és a kurrens könyvtári munkákat Varga Soma mindenki megelégedésére, jól ellátta. 1844 júniusában kezdődött meg a Teleki-könyvtár átvétele, anélkül, hogy a Nemzeti Múzeum képviseletéről a nádor intézkedett volna. A Teleki-család ugyanis bérbeadta a Szervita téri házat, ahol eddig a gyűjteményt őrizték. A család megbízásából Károlyi István ügyvéd ideiglenesen átadta "az átvevőként szereplő akadémiai titkárnak az egész gyűjteményt".[48] Először a magyar és a magyar vonatkozású anyagot vette át az Akadémia, majd ugyanez év szeptemberétől a többi szakot is,[49] a hittudományi szak kivételével, amely valamikor Szirákra került. Innen szállítatta Pestre Teleki József elhunyta után, az elnök hagyatékával együtt, 1856-ban Hunfalvy Pál. [50] A könyvtár átszállításáról készült költségjegyzék Ring Adorján akadémiai írnok kézírásában maradt ránk, amelyből látható, hogy a Szervita térről a Traltner-Károlyi házba történt könyvtár átszállítási és tisztítási költsége 40 forint 25 krajcárt tett ki.[51] Az 1844. október 21-i kisgyűlésen "a titoknok bemutatta az aoademiai könyvtárnak, vezérlete alatt készült, betűrendű s névszerinti lajstromát, IX roppant kötetben; jelentvén, hogy a szlinhavakban átvett Teleki-könyvtár rendezését két hét alatt befejezi. "[52] Ismeretes, hogy a rendezett könyvtár hivatalos megnyitása 1844. december 23-án történt. A KÖNYVTÁR ELSŐ BERENDEZÉSE A könyvtár első berendezésére az Igazgatótanács 1837-ben hozott határozatot. A tölgyfából készítendő bútorok alatt tulajdonképpen könyvállványokat