Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

I. A könyvtár fejlődése a könyvtárosok kinevezése, alkalmazása és munkássága szempontjából 1831-1949

22 értettek. A kb. 50 ezer kötet elhelyezésére szolgáló állványokat műbútorasztalos készítette a kor szokásos stílusában, 1838 — 1845 között. Az Akadémia évi átlagban 812 forintot költött a bútorokraj 53] Összehasonlításképpen megjegyezzük, hogy a főtitkár fizetése 1838 - 1848 között évi 800 forint volt. Az 1844. december 23-án történt megnyitás utáni időből fennmaradt "A magy. tud. társaság bútorainak leltára 1847-re" c. kimutatás Varga Soma könyvtári írnok írásában. A "Könyvtári bútorok" fejezetben a következők olvashatók: " 1. Elnök ő exca márvány mellszobra fatalapzattal. 2. Nagy földteke, 1 kisebb föld- s 1 kis égteke. 3. Hét szobában falhoz illesztett könyvszekrények. 4. Egy, hét fokú lépcső. 5. Egy két fokú lépcső. 6. Kis és nagy porseprű vaslapáttal (1. a vegyesek közt). 7. Két vasajtó kulcsokkal. 8. Hét ablakon vastábla. 9. A könyvtár melletti kisszobában, ... három, a nm, gr. Teleki—csa— Iád- ajándékozta könyvszekrény".[54] A nyolc évvel később készült összeállítás zsúfoltságot tükröz. A könyvállványokon kívül 10 asztalt, egy hosszú asztalszekrényt, külön folyóiratszekrényt, pulpitust, és még négy db magas létrát is feltüntet a leltárt készítő Toldy Ferenc. [55] Mivel olvasóterem nem volt, az asztalok szolgáltak olvasóhelyül, illetőleg ott folyt a feldolgozó munka is. Az 1855. évi leltárban szerepel "Huszonhárom fahátú, s harminchat bőrhátú, tölgyfaszék (részben az irodában és könyvtárban/'. A palotában a könyvtári termek — elsősorban a dunaparti főraktár — építése előre megtervezett módon készült, azzal az elhatározott céllal, hogy a meglévő könyvállványokat fel lehessen használni. A Kézirattárban található Toldy Ferenc korabeli tervezete, "A Magyar Akadémia helyiségi szükségletei" címen[56], amelyet 1860. február 6-án az Akadémia elnökének adott át. A tervezet F pontja tünteti fel a könyvtár helyiségeit. A főraktárra vonatkozó adatokban Toldy szempontjaira ismerünk. Bizonyítékul szolgál az a tény is, hogy a felépült palotában a "nagy könyvesterem"-ben könnyen és tetszetősen, fülkeszerűen elhelyezhető volt a régi négy méter magas, három egy méteres tagolású, 40 cm, az alsórészben 60 cm mélységű, (asztalszekrényszerűen kiképzett) nyitott polcsor. A könyvtár átszállítása a palotába, 1865. április elején, mintegy 10 nap alatt történt meg [57] és kb. öt-hat hét múlva, pünkösdre, készen állt a raktárterem is.[58] A könyvállványzat ilyen rövid idő alatti felállítása nem képzelhető el másként, csak úgy, hogy a meglévő állványokat használták fel a főraktár berendezéséhez. Ugyanezeket az állványokat látjuk sorakozni a Vasárnapi Újság 1865. évi 632. oldalán közölt jólismert metszeten. Ugyanezen könyvállványok között dolgoztak a könyvtár munkatársai — köztük jelen sorok írója is — a bútorok kicseréléséig, amire 1966-ban került sor. [59]