Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

I. A könyvtár fejlődése a könyvtárosok kinevezése, alkalmazása és munkássága szempontjából 1831-1949

17 gos első Elölülő Úrnál is esedezvén, hogy a könyvtár átvételhetését mielőbb kieszközölni méltóztatnék".[24] A három héttel későbbi kisgyűlésben a tagok szóvá tették a pesti nagykönyvtárak (Múzeumi, Egyetemi) korlátozott használatát, és József nádor segítségét kérték ahhoz, hogy az Akadémia tagjai az említett könyvtárak kéziratait ott helyben, az olvasóteremben használhassák.[25] Az 1833. évi nagygyűlés, mint már utaltunk rá, Teleki József elnöknek az Akadémia anyagi helyzetéről szóló beszámolója alapján az 1834. évi nagygyűlésre halasztotta a Teleki-könyvtár felállításának tárgyalását. [26] Toldy Ferenc főtitkárrá és Czuczor Gergely segédjegyzővé és levéltárnokká választásakor 1835-ben ismét felmerült a Teleki-könyvtár átvételének ügye: "A mélt. másodelölülő úr azon óhajtását fejezvén ki, vajha a mélt. gr. Teleki-ház által nagylelkűen felajánlott könyvtár a tagok és a közönség számára minél előbb nyittathatnék fel".[27] A javaslatra a következő határozat született:" Küldöttség neveztetik e tárgy iránt bővebb jelentés és javaslat tétele végett, melynek az indítványtevő gr. elölülése alatt, tagjaiul, Döbrentei, Kállay, Petrovics, Schedel r. tagok és Helmeczy pénztárnok neveztetnek: kijelentvén ekkor a M.gr. Elölülő, hogy famíliája könyvtárnokul Petrovics Fridriket fogja választani".[28] Petrovics Frigyes egy ideig a Teleki-családnál nevelősködött és ezen túlmenően szoros barátság fűzte Teleki Lászlóhoz (1811-1861). Petrovicsot az elnök Teleki József is nagyrabecsülte. A kinevezett bizottság elkészítette javaslatát a Teleki-könyvtár költöztetését illetően, melyet az Igazgatótanács 1836. szeptember 10-i ülésében tárgyalt. A javaslat a mi szempontunkból azért fontos, mert kitűnik belőle, hogyan képzelte el akkor az Akadémia a már átvett könyvtár személyi ellátottságát. Az előterjesztett bizottsági vélemény arról szólt, hogy a könyvtár költöztetése 600 forintból megoldható lenne. Ezután az első két év költségkiadásai a következőképpen alakulnának: a könyvtári szállásbér 500 forintot tenne ki, a katalógusok készítésére két könyvtári írnok volna alkalmazandó, akiknek fizetése, személyenként évi 300 forintot számítva, 600 forint, egy könyvtári szolga fizetése évi 200 forint, fűtésre 80, és egyéb kiadásokra 20 forint kellene. Két év alatt a katalogizálást be lehetne fejezni, s ekkor azután elég lenne egy könyvtári írnok, illetőleg egy könyvtáros. így a könyvtár fenntartása azontúl évi 1100 forintba kerülne. Az Igazgatótanács a javaslat megvitatása után egy évre ismét elhalasztotta a Teleki-könyvtár költöztetését. Minden valószínűség szerint közrejátszott a negatív döntésben Petrovics Frigyes hirtelen halála, de a döntő érv mégis az a tény lehetett, hogy az Akadémia jövedelme nem volt elég. Hogy az ügy mégis haladjon valamelyest, az igazgatóság felkérte a másodelnököt, keressen helyet a könyvtár elhelyezésére, lehetőleg az Akadémia jelenlegi szállásához közel.[29] Az Akadémia ekkor már a Trattner-Károlyi-féle ház első emeletén bérelt szálláshelyén működött. A másodelnök, Széchenyi István, nem késett teljesíteni a rábízott feladatot. Az 1837. évi augusztus 31-től szeptember 9-ig tartó nagygyűlés foglalkozott a könyvtár ügyével, és ekkor az Igazgatótanács határozatban mondta ki, hogy a Teleki-könyvtár "a társaság használatára felállítatik".[30] Erre