Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

III. A könyvtárosok biográfiája

105 MTAK Kézirattár K 834:1949/410. MTAK Kézirattár RAL 335/1944. MTAK Kézirattár RAL 274/1947. MTAK Kézirattár RAL 35/1950. Ak. Ért. 1920.232.1. Almanach, 1943.122.1. HUNFALVY PÁL (1810-1891) Nyelvész, etnográfus a MTA első főkönyvtárnoka, akadémiai rendes tag. Szepesi szász családban született Nagyszalókon. Iskoláit szülőfalujában, Késmárkon, majd Miskolcon végezte. Kora gyermekkorától nyelvtehetség volt. Német anyanyelvén kivül 17 éves korára megtanult latinul, franciául, jártas lett a görög nyelvben és bizonyára jól ismerte a tót nyelvet is. A Késmárkon töltött négy gimnáziumi év után Miskolcra ment, hogy megtanuljon magyarul. Itt retorikát és bölcsészetet tanult. 1829 őszén ment vissza Késmárkra, hogy befejezze a filozófiai tanfolyamot, majd teológiát tanult, amelynek során foglalkozott a héber és arab nyelvvel is. Egyidejűleg jogtudományi stúdiumokkal is foglalkozott. Jogi tanulmányainak befejezésére 1833-ban Pestre költözött és itt br. Podmaniczky Károly fiainak nevelője lett, akikkel részben Pesten, részben a család kastélyában Aszódon élt és tanult. Podmaniczkyékkal jutott el Drezdába, ahol alkalma volt a képtár és a külföldi irodalom tanulmányozására. Nevelősködése alatt vett részt az 1832-1836-os pozsonyi országgyűlésen, mint a család képviselője. 1838-ban szerezte meg ügyvédi képesítését Pesten. 1842től a késmárki ev. lyeeum jogtudományi tanszékére kapott kinevezést. Az 1846/47. tanév elején a lyeeum igazgatójává választották. 1848-ban a szepesszombati választókerület képviselőjeként jelen volt a július 5-i pesti népképviseleti országgyűlésen. Egyik vezércikkírója volt a "Kossuth Hírlapja" c. napilapnak. 1849. január 1-én követte a Honvédelmi Bizottmányt és az országgyűlést Debrecenbe, ahol a képviselőház egyik jegyzője volt. A képviselőházzal együtt 1848.jülius 2-án Szegedre ment, majd Aradra 1849. augusztus 1-én. Tanúja volt az augusztus 13-án bekövetkezett összeomlásnak. Nem menekült külföldre; felesége rokonainál Békéscsabán talált menedéket. 1850 nyarán amnesztiát kapott, amikor azután Pestre költözött és többedmagával még ez év augusztusában részt vett az "Uj Magyar Múzeum" c. akadémiai folyóirat megindításában. 1851. június 30-án nevezte ki a Teleki-család Hunfalvy Pált főkönyvtárnoknak, azaz könyvtár igazgatónak, mely tisztet haláláig 1891.november 30-ig viselt. Akadémiai pályája alakulásának időpontjai: 1841-ben levelező, 1858.december 15-én rendes taggá választják.