Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

I. A könyvtár fejlődése a könyvtárosok kinevezése, alkalmazása és munkássága szempontjából 1831-1949

A KÖNYVTÁR AZ AKADÉMIA ALAPSZABÁLY- ÉS ÜGYRENDJÉBEN 1833 Az Akadémia első "Alaprajza és Rendszabásai"-ban[l] hiába keressük a könyvtárra vonatkozó paragrafusokat. Az a különbizottság — Alkotó küldöttség néven is szokás emlegetni — amelyik 1828-ban hivatva volt az Alapszabály és Ügyrend kidolgozására, bár tudatában volt a Telekiek hazafias tettének, hogy tudniillik az Akadémia működéséhez egy tekintélyes főrangú család, országosan is elismert, mintegy 30 ezer kötetes könyvtára fog majd rendelkezésére állnia, az egyes paragrafusok kidolgozásakor a könyvtár meglétét és a könyvtárvezetőt (könyvtárnokot) mint tisztviselőt, nem regisztrálta. A könyvtárt illető paragrafusok csak az 1860-ban megjelent szabályzatban fordulnak elő először. Ennek alapjait azok a reformtörekvések hozták létre és szabályozták, melyek 1833-ban illetőleg 1845-ben az Akadémia Alapszabály és Ügyrendje megváltoztatását tűzték ki célul. Az Akadémia 1833. február 25-én tartott kisgyűlése, Széchenyi István ajánlására, határozatban mondta ki, hogy körlevél menjen minden rendes akadémiai tagnak, amelyben felkérendők, tegyék meg írásban észrevételeiket az alapszabály változtatással kapcsolatosan. A körlevélben felszólított tagok küldjék be véleményüket egy kinevezendő bizottságnak, az a tagok javaslatait egybeszerkeszti, és a nagygyűlési vitában kialakult észrevételek kiegészítése után a bizottság terjessze a módosított alapszabályt az Igazgatóság elé, amely azt továbbítja királyi jóváhagyásra.[2] Teleki József 1833. március 23-án kelt levelében nem helyesli a kisgyűlés határozatát a körlevelet illetően, sem előzetes bizottság kiküldését az Alapszabály és Ügyrend reformjának kidolgozására, hanem "ha a Tekintetes Társaság kíván is némely változtatásokat tenni, azoknak csak némely egyes szabásokat [szabályokat] lehet érdekelni, a fővonásoktól a törvény tiszta értelme szerint az első országos küldöttségnek sem volt szabad eltávozni és így azt mi sem tehetjük". Azt ajánlotta tehát, hogy az alapszabályok érintése nélkül, a szükséges ügyrendi változtatásokat a nagygyűlés alatt végezze el az Akadémia "előleges küldöttség" nélkül.[3] Az 1833. évi nagygyűlés november 2-án kezdődött és november 15-ig, a vasárnapokat kivéve, 12 napon át tartott. Voltak napok amikor délelőtt és