Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárosai (A MTAK közleményei 18. Budapest, 1987)

I. A könyvtár fejlődése a könyvtárosok kinevezése, alkalmazása és munkássága szempontjából 1831-1949

10 délután is folytak az ülések és november 9-ét kivéve minden alkalommal tárgyalták az Alapszabály és Ügyrend módosításait, A véghatározat eképpen szól: "... a titoknoki hivatalra bízatik a módosított rendszabályoknak a gyűlés jegyzökönyveiből kiszedése; a heti ülésre pedig a latin fordításnak ezekhez alkalmazása, hogy e tárgy a jövő márciusban tartandó igazgatósági tanácsnak múlhatatlanul előterjesztethessék".[4] Az 1833-ban készült módosított Alapszabály és Ügyrend megtalálható az Akadémia Könyvtára Kézirattárában. Jelzete: Tört. 4-rét 23. Több példány készült belőle Toldy Ferenc autográf példánya alapján. Ennek címe: "A Magyar Tudományos Akadémia Terve és Rendszabása. 1833. Leírta Toldy Ferenc". [5] Az 1833. évi akadémiai nagygyűlés az Alapszabály és Ügyrend tárgyalása során foglalkozott a könyvtárt illető paragrafusokkal is, sőt a vita folyamán minden valószínűség szerint, eléggé kiélezetten vetődhetett fel a Teleki-könyvtár átvétele, mert a nagygyűlés állásfoglalása e tekintetben a következő: "Határoztatik, hogy a Társaság pénztára jelen állapotja mellett, mint azt a M. Elölülő úr megmutatta, ezen könyvtár felállitása még most eszközölhetetlen lévén; az ügy jövő nagygyűlésig halasztatik el".[6] Az 1834. évi nagygyűlés azonban nem foglalkozott a könyvtár átvételével, mint ahogyan az Igazgatótanács sem a módosított alapszabállyal. Amint az az Akadémia jegyzőkönyveiből kiderül 1833. február 5.-től 1835. szeptemberéig nem volt teljes számú, határozatképes igazgatósági ülés, amely érvényre juttatta volna a nagygyűlés fentebbi határozatait. 1835 után pedig elfelejtődött.^] A könyvtár szempontjából mégis eredményes volt az alapszabályok megváltoztatására irányuló reformtörekvés, amennyiben a titoknoki hivatal által összeállított új Alapszabály és Ügyrend először foglalja szabályokba az akadémiai könyvtár és levéltár nevét, helyét, gyarapodásának módját, használati rendjét, és ami dolgozatunk szempontjából elsősorban fontos: az Akadémia tisztviselői között a könyvtárnok és levéltárnok feladatait. Ez az első "könyvtári szabályzat" feltételezi, illetőleg rögzíti azt a tényt, hogy az Akadémia a Teleki-könyvtárt saját használatába már átvette. Idézzük fel az alapszabályból a könyvtári vonatkozású részeket: "VI. Cikkely. Az Akadémia tisztviselői. [22. oldal] Könyvtárnok

: Ezt a rendes vagy levelező tagok közül választja, a könyvtárt adományozó gr. Teleki-nemzetség; s az e hivatalért bizonyos évdíjat is húz. Ez szorgos gondját viseli a könyvtárhoz tartozó minden könyvek, kéziratok, tabellák, abroszok s rajzolatoknak, azokat a legjobb rendben tartja; rendszeres lajstromaikat készíti és folytatja; a tagoknak kölcsönzött darabokról pontos jegyzőkönyvet viszen, s felügyel, hogy azok a maga idejében hiány és kár nélkül visszatérítessenek: végre a könyvtár szükségleteiről évenként előterjesztést teszen a nagygyűlésnek, mely azt helybenhagyván, az igazgatósághoz mozdítja elő.