Taxner-Tóth Ernő: A fiatal Vörösmarty barátainak levelezéséből (A MTAK közleményei 17. Budapest, 1987)

Levelek

105 franczia biographiai czikkelyeket Te dolgozod; de nem hihetem. Itt küldök ismét egy oklevelet a' Lexikoni Perhez, B. Eötvös József irta, Dessewffy vigasztaló sául, egy 16 évü nagy reményű fiú, az Alkaneellár fia. Irt egy egész Vígjátékot Gróf Széchenyi és a Kritikai Lapok iróji ellen, mellyben szép ész és sok elme mutatkozik, 's igen csinos nyelv; de a* darab nincsen nyomtatásra szánva, '9 ez annak csak utójátéka. Első alkalommal 's talán Urbányi által fogod venni tőlem Dr. Balogh új feleletét 's Gróf Dessewffy munkáját a* sajtó szabadságról németre fordítva, annak 1 ennek 2 f. az ára. — A' Kritikai Lapokról 's Pálya-ágakról ird-meg bőven Ítéletedet, 's küldj magad is pálya-ágakat. Ezeket az érdeklettek nagyon sajnosan veszik kivált Pyrker 's a' több német-magyarok. Pyrkernek már két Apologistája támadt, Kazinczy a' Tud. Gyüjtben és Rumy a' Spiegelben, 's ez utóbbi Magyaro-Mániát emleget, a' miért hiszen majd megeszi a' szurkot. írj minél előbb. Ölellek barátod S. György 65. Deák Ferenc — Stettner Györgynek Kehidán Május 16án 1831. Kedves Barátom! Az újságból látom: hogy Rőth József Ur csak ugyan meghalálozott. Kérlek tehát ismételve vedd által azon irományokat, mellyeket a' múltkori Levelemben említettem, — Szólj Háderral is, és tudd meg tőle József Bátyánknak pöre kinek kezénél, és minő állapotban van? ha tett e valamit Rőth Ur benne? és ha szükséges e még Ország Gyűlése előtt uj Ügyészt meg kérnünk. írd meg azt is mint vagytok, mert utolsó levelemre sem válaszoltál, — haragudnom kellene de nem tudok, mert ha keblembe nyúlok, pirulva kell megismérnem: hogy az ellened ki mondott restség' vádja magamra pattanik vissza kétszeres erővel. Árpádot most olvasom. — én Tudós, és költő nem vagyok, de ha szabad nékem is — bé nem avatottnak ítélnem, — a' munka Zalán mellett gyenge, — korán szóllok ugyan, mert végig nem mentem rajta, nem valék tehát képes az egészet fel fogni, azomban a' festések bágyadtak, az elő adás nagyon egyhangú, 's ezer lelkes változásaival nem mulattat úgy mint Vörösmarty. Sok régi szót fel elevenít de azt sajnálom: hogy jegyzéseiben a' Kútfőre nem utal ' s azt még inkább: hogy előttünk esméretlen régi szót ott is használ, a' hol vélekedésem szerint a' divatban lévő szó jobban vagy leg alább nem roszszabbul fejezné ki gondolatjait. —és végre vannak szavak, mellyeknél protodrájával meg nem egyezek. — Ezek azomban csak