Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986

Az interdiszciplináris információ felhasználása: a Magyar Tudományos Akadémia

92 képezi, amelyet az MTA Könyvtára megvalósított. Az állomány által fedett tudományszakok széles területe és sokfélesége, a gyűjtemények különböző típusai, a különböző funkciók és szolgáltatások egybekapcsolása mind-mind olyan tényezők, amelyeknek együttes alkalmazása teremti meg az interdiszciplináris információt. Az információs szolgáltatások a hagyományos referensz szolgáltatástól a számítógépes adatbázisokig terjednek - az ETO nyelvén kifejezve a O-tól a 9. szakig. Annak a ténynek, hogy a Magyar Tudományos Akadémián és a Könyvtárban létrehozzák, szervezik és terjesztik az interdiszciplináris információt, többféle, egyrészt történeti, másrészt a kutatásban történő alkalmazások vonatkozásában pedig gyakorlati okai vannak. A történeti ok egyszerű. 1945-ig, a felszabadulásig, a főleg adakozások útján létrehozott MTA elsődleges feladata a magyar nyelv ügyének szolgálata volt; könyvtára szintén adományok, valamint a nemzetközi kiadványcsere segítségével fejlődött, így egyáltalán nem meglepő, hogy exkluzív jellegű, a humán tudományokat preferáló intézménnyé vált. Érdemes megemlíteni, hogy a fentiek ellenére, éppen a nemzetközi kiadványcsere jó kiaknázásának következtében, már ebben a korszakban is igen jelentőssé vált a könyvtár tudományos szakfolyóirat-gyűjteménye (Proceedings, Comptes Rendus, Abhandlungen, amelyeket a külföldi tudományos akadémiák küldtek meg). Továbbá, ebben a korszakban a Könyvtár volt az Akadémia egyetlen intézménye. A gyakorlati okok változatosabbak. Az Akadémia 1948-ban végbement újjászervezését követően a természet-, társadalom- és humán tudományok területén számos szakosított kutatóintézet jött létre. Azóta ezek a kutatóintézetek alapkutatással foglalkoztak és közülük mindegyik létrehozta a maga többé-kevésbé jelentős tudományos információs szolgálatát. Több közülük országos jelentőségre tett szert, mint pl. a Szegedi Biológiai Intézet, a Debrecenben működő ATOMKI, vagy a budapesti Központi Fizikai Kutatóintézet. A központi könyvtár szakmai és módszertani irányítása alatt mindezek a kutatóintézeti információs központok hálózattá szerveződtek. Eközben a központi könyvtár funkciórendszere is módosult: gondoskodnia kell mind az Akadémia, mind pedig az egész magyar tudományos élet dinamikus tudományos információval történő ellátásáról. Ez pedig a funkciókör jelentős mértékű kibővítését eredményezi, amelynek keretében többek között a könyvtárnak fokozatosan a következő feladatokat is teljesítenie kellett: a) A kutatóintézeti könyvtárak és információs központok működésének koordinációja (azaz beszerzésük és kiadványcseréjük bizonyos fokú koordinációja stb.); b) Az MTA képviselete a különböző nemzetközi szakmai szervezetekben (mint pl. a MISZON, az ECSSID - az ECSSID Bulletin-t az MTA Könyvtára adja ki stb.); c) A központi akadémiai, illetve az országban megjelenő tudományos munkák, dokumentumok gyűjtése, őrzése (pl. a magyar akadémikusok műveinek bibliográfiája, az akadémiai kandidátusi és „nagydoktori" értekezések gyűjtése, a külföldi tanulmányútra utazó magyar kutatók utazási jelentéseinek gyűjtése); d) Központi tudományos információs szolgáltatások nyújtása, mint pl. kutatásszervezésből, tudománypolitikából (az ezekben a témákban kiadott folyóirat 23 kötete jelent meg); e) A könyvtár saját gyűjteményére épített és a könyvtári személyzet közreműködésével készülő kiadványok létrehozása (pl. az olyan sorozatok, mint a „Publicationes", az „Informatika és Tudományelemzés", a „Kézirattári Katalógusok");