Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986
A természet- és a társadalomtudományi információellátás és a Magyar Tudományos Akadémia
A TERMÉSZET- ÉS A TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INFORMÁCIÓELLÁTÁS ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Társszerzők: Braun Tibor—Bujdosó Ernő Információellátáson a könyvtári és a tájékoztatási szakirodalmi szolgáltatások öszszességét értjük, adott esetben a természettudományok és a társadalomtudományok területén, beleértve a humaniórákat is. A „szolgáltatások összessége" átfogja mind a hagyományos könyvtári szolgáltatásokat, mind pedig a legkorszerűbb információs technológiával létrehozott tájékoztatási módszereket és eszközöket. Eszközökön mágnesszalagokat, illetve ezeknek felhasználásával készített írásbeli tájékoztatásokat (például SDI = személyre szóló témafigyelés) és kiadvány jellegű információkat egyaránt értünk. Tömören: a kölcsönzéstől — az informatikáig. Az Akadémia fokozódó érdeklődése az információ iránt A hagyományos, sőt némileg azon is túlmutató információellátásban — például az olyan, nem publikált dokumentumok gyűjtésében és feldolgozásában, mint a kandidátusi és a doktori disszertációk — már eddig is részt vett az Akadémiai Könyvtár. Több vonatkozásban (például a mikrofilmtechnika, reprográfia-gyorsmásolás területén) műszaki ellátottsága is nagy vonalakban lépést tartott a nemzetközi fejlődéssel, bár az Akadémia a legutóbbi két-három évig nem folytatott aktív információpolitikát. Saját könyvtárának és az intézeti könyvtáraknak fejlesztésén kívül az MTA érdeklődése nyelv- és irodalomtudományi osztálya révén a könyvtörténetre és a történeti jellegű társadalomtudományi bibliográfiára korlátozódott (lásd a Magyar Könyvszemlét és az ezt működtető közös akadémiai — kulturális minisztériumi munkabizottság tevékenységét), jóllehet a hetvenes évek második felében az Akadémia elnöksége két alkalommal napirendre tűzte a tudományos információ kérdésének megvitatását is. 1 A változás a társadalomtudományok területén indult meg, itt kezdődött meg az Akadémia aktív információpolitikája nemzetközi kötelezettségvállalás formájában. 1976 nyarán Moszkvában az MTA képviselői is jelen voltak a MISZON-nak 2, a szocialista tudományos akadémiák Nemzetközi Társadalomtudományi Információs Rendszerének létrehozói között. (A későbbiekben röviden még visszatérünk erre.) A társadalomtudományi információellátás összehangolására és korszerűsítésére nagyjából ezzel egyidőben jött létre a Társadalomtudományi Koordinációs Bizottság munkaszerveként az Akadémia és a Kulturális Minisztérium kezdeményezésére a Társadalomtudományi Információs Munkacsoport. (A továbbiakban lesz még erről szó.) Az MSZMP tudománypolitikai irányelvei 3, a kutatással szemben jelentkező igények, várakozások, az Akadémia belső fejlődése és egyéb okok következményeként az Akadémia aktív információpolitikáját
