Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986
A természet- és a társadalomtudományi információellátás és a Magyar Tudományos Akadémia
82 kiterjesztette a természettudományokra is. A változást jelzi, hogy az 1979. évi alapszabály az Akadémia történetében első ízben foglalkozik tételesen információpolitikai szerepével. 4 A kormány tudománypolitikai bizottsága iránymutatásának megfelelően, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal történt munkamegosztásban az Akadémia vállalta a szakirodalmi információs tevékenység koordinálását a társadalom- és a természettudományok területén. Ehhez azonban saját magának is lépnie kellett, vagyis ahhoz, hogy eredményesen végezhesse a koordinálást, szerepet kellett vállalnia a korszerű információellátásban, más szóval hozzáfognia az információs tevékenység megújításához a Magyar Tudományos Akadémián. 5 Ezzel a feladattal, a MISZON-ban való képviselethez és más, központi jellegű funkciókhoz hasonlóan, az MTA vezetősége az Akadémiai Könyvtárt bízta meg. Az Akadémia keretében eddig is folyt korszerű ágazati információs tevékenység, például a Központi Fizikai Kutató Intézet könyvtárában. Feltehető a kérdés: miért kívánkozik mindez a Könyvtáros hasábjaira? Úgy véljük, azért, mivel az Akadémiának az információs tevékenység koordinálására és az információellátásra irányuló vállalkozása érinti egész könyvtár- és információ-ügyünket, és kibontakoztatása érdekében szükséges, hogy a magyar könyvtáros-társadalom erről kellőképpen tájékozott legyen, sőt megvalósításában közre is működjön. Az ISI gépi adatbázisának honosítása az Akadémián A nemzetközi és a hazai tapasztalatok egyértelmű tanúsága szerint a tudományos kutató és fejlesztő tevékenység egyik alapja a korszerű szakirodalmi tájékoztatás, amely gyorsaságával és szelektivitásával erősen befolyásolja a kutatás és fejlesztés alakulását, ezek gazdasági kihatását. Ezt az is bizonyítja, hogy a világon működő gépi szakirodalmi adatbázisok száma 1975 és 1978 között 335-ről 533-ra nőtt. 6 Közülük a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából elsősorban azok a multidiszciplináris természettudományos gépi adatbázisok jöhetnek számításba, amelyek sokoldalú, lehetőleg önálló software-sel (a gépi adatbázist működtető program és szellemi felkészülés rendszerével) már több éve működtek, és használhatóságukról, szolgáltatásaikról megfelelő irodalmi referenciák is rendelkezésünkre álltak. Első lépésként tehát a természet-, élet-, orvosbiológiai és műszaki tudományok területén felhasználható adatbázis beszerzése látszott célszerűnek, amely köré mint mag köré a későbbiek során a szakosított, ágazati, továbbá a társadalomtudományi igényeket is kielégítő egyéb adatbázisok is csoportosíthatók, önmagában ugyanis nem létezik egyetlen olyan rendszer sem, mely maradéktalanul megoldaná egy nagyobb tudományágazat információellátását. Figyelembe kellett vennünk továbbá azt is, hogy hazánkban már csaknem 9 gépi szakirodalmi adatbázis működik, további 13 beszerzése, illetve bevezetése pedig folyamatban van. 7 Az általunk létrehozandó SDI kifejezetten off-line (ember, mágnesszalag és gép közvetett kapcsolata) szolgáltatás. A külföldi példák alapján békésen megfér az on-line (ember és gép közvetlen kapcsolata) szolgáltatással, amely a fejlődés további lépése. Ezzel hazánkban az OMFB Rendszerelemzési Iroda foglalkozik, és az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézette], valamint a Bécsi Nemzetközi Alkalmazott
