Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986

„Tudományok és művészségek szeretete..."

60 egyértelműen és folyamatosan a derűs oldalra. Jó hagyományainak tiszteletével és megőrzésével és a megújulásra való készséggel készül történelme új lapjait írni. JEGYZETEK 1 Teleki József „elölülő" és Döbrentei Gábor „titoknok" aláírásával. 2 Jelenkor. Politikai tekintetben a' két haza 's külföld hírleveleiből szerkesztő 's értesítő toldalékkal kiadja Helmeczy Mihály. Pest, 1844. Tizenharmadik évi folyam. 103-104. sz. 618. p. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-1973. összeáll. Fekete Gézáné. Bp. 1975. 609 p. 4 Nehany idezet: „A régi akadémikusok székfoglalóinak címéből, megválasztási és életkori adataiból megdöbbentően érdekes képet sikerült rekonstruálnom mind a szabadságharc előtti, mind a kiegyezést megelőző korszak akadémiai biológiáját illetően . .. ezzel a munkával kivételesen jó szolgálatokat tettek a magyar tudománytörténetnek." (Balogh János akadémikus 1975. febr. 27-i leveléből, MTAK lg. irattár). „Az ilyesmi [ti. a kötet] igénytelennek látszik, valójában azonban meg tudom ítélni, hogy rengeteg munka van benne, gondos szemek és kezek aprólékos fáradozása, amellett pedig a kiadvány a jelen és jövőbeli tudományos kutatás számára nélkülözhetetlen." (Bart a János akadémikus 1975. március 44 leveléből, MTAX lg. irattár.) 5 MTA Elnöksége 123/1961 (01.27) sz. határozata a Könyvtárról. 6 Új írás, 1975. október, 58-70. p. n Pl. Az Akadémiai Értesítő és a Magyar Tudomány indexe 1840-1970 (Szerk. Darabos Pál és Domsa Károlyné) 3 kötetben több mint ezerkétszáz oldalon; Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854-1949. Q A Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárának Katalógusai (eddig 8 kötete jelent meg), vagy a rendszeresen kiadott kandidátusi és doktori disszertációk katalógusa. A hajdani főkönyvtárnokok valamennyien tudományáguk jelentős művelői voltak, így Toldy Ferenc „a magyar irodalomtörténetírás atyja", aki 1851-ig látta el a főkönyvtárnok teendőket, őt követte Hunfalvy Pál (1851-1891) a kiváló nyelvész és etnográfus, őt Frőhlich Róbert (1892-1894) régész, majd Heller Ágost (1894-1902) természettudományi író és tudománytörténész vette át a könyvtár vezetését. Szily Kálmán (1905-1924) nyelvész, természettudós két évtizeden át töltötte be ezt a posztot, Ferenczi Zoltán (1925-1927) irodalomtörténész mindössze két évig, de igen eredményesen, Szinnyei József (1928—1943) nyelvész, majd Melich János (1943-1948) ugyancsak nyelvtudós zárja le a múlt tudós főkönyvtárnokainak sorát. De nem maradhat említés nélkül, hogy a tudós főkönyvtárnokok mellett olyan tudós könyvtártisztviselők szolgáltak, mint a nyelvész Budenz, a régész Rómer Flóris és mások. E közlemény a Könyvtár 150 éves jubileuma alkalmából készült és a Magyar Tudomány tematikus számában jelent meg; gyűjteményes kötet formában pedig 1. Fejezetek a 150 éves Akadémiai Könyvtár történetéből. Bp. 1976. MTAK. 9-13.p.