Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986
A szocialista országok akadémiai könyvtárai a kutatás információellátásáért
158 miai könyvtára. így a Szovjetunióban a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának könyvtára Leningrádban működik, a Társadalomtudományi Információs Intézet (Institut nauCnoj infórmacii po obScestvennym naukam — INION), a Természettudományi Könyvtár és a VINITI Moszkvában. Vagy megemlíthetjük a Lengyel Tudományos Akadémiát, amelynek dokumentációs központja könyvtárától függetlenül működik. Ugyanez a helyzet a Bolgár Tudományos Akadémián is. Ha jobban szemügyre .vesszük a Szovjetúnió Tudományos Akadémiájának információs-dokumentációs központjait, egyaránt találunk köztük integrált (pl. INION) és specializált (pl. Természettudományi Könyvtár és VINITI) intézményeket. E szervezeti formák és típusok nem vegytiszta formában jelentkeznek, hanem átmennek egymásba. Még árnyaltabb az országonkénti paletta az előbbiekben vázoltaknál, ha tüzetesen vizsgálódunk. Az integrált típusú intézményeken belül pl. külön is említhető a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, amely általános tudományos könyvtári és információs-dokumentációs központi funkcióján túlmenően ellátja az Akadémia levéltárának feladatkörét is. A fenti áttekintés a szervezeti formákról és funkciókról azért szükséges, mivel akadémiai könyvtáraink a kutatás információellátásában alapvetően kétféleképpen vesznek részt: egyfelől szervező és koordinációs munkával, másfelől pedig közvetlen információszolgáltató tevékenységgel. Mindkét formáról külön-külön fejezetben lesz szó. Szervező és koordinációs munka A szocialista országok akadémiai könyvtárai mindenekelőtt hálózati szervező és koordinációs tevékenységükkel segítik elő a kutatás információellátását, minthogy általános tudományos könyvtári — és egyes esetekben információs központi — funkcióikon kívül tisztük a kutatóintézeti hálózatban működő könyvtárak munkájának koordinálása és módszertani irányítása is. A koordinációs és módszertani irányító funkció ugyancsak változatos formákban realizálódik. Az akadémiákhoz tartozó kutatóintézetek mindegyike rendelkezik kisebb-nagyobb könyvtári és információs egységgel. Ezeket a központi könyvtárhoz változatos kapcsolatrendszer fűzi. Egyes akadémiáknál nagyfokú a centralizáció, az állomány és a személyzet egésze a központi könyvtár részét képezi. Ilyen esetekben voltaképpen nincs is koordináció, az intézeti könyvtárak egyszerűen fiókkönyvtárai a közppntnak. Ez a helyzet pl. az INION-nál. Más akadémiáknál könyvtári decentralizációs tendencia figyelhető meg, jóllehet a központi könyvtárnak bizonyos vonatkozásokban továbbra is fennmarad az irányító szerepe. Ilyen a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, ahol főtitkári rendelet szabályozza a központi könyvtár és az intézeti könyvtárak viszonyát. Ennek a jegyében a központi könyvtár igazgatójának felügyeleti joga kiterjed az intézeti könyvtárvezetők személyére, állást foglal az intézeti könyvtárak szakmai jellegű fejlesztési kérdéseiben (úm. elhelyezés, felszerelés, katalogizálás, állománygyarapítás stb.), s elosztja az intézeti könyvtárak között a konvertibilis valutakeretet. A központi könyvtárak koordináló szerepe különösen a külföldi devizás szakirodalom beszerzésében válik egyre jelentősebbé. A centralizáció és decentralizáció mértékének megítélése az egyes akadémiák dolga. Abban azonban valamennyi akadémia egyöntetű, hogy a szervezeti formák változatossága
