Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986
A szocialista országok akadémiai könyvtárai a kutatás információellátásáért
159 ellenére is egységesnek tekinti az akadémiai könyvtári munkát, azaz a kutatás információellátását. A központi könyvtár és kutatóintézeti könyvtárak egy hálózatba tartoznak, nagyjában-egészében azonos normatívák szerint, a diszciplináris érdekektől függetlenül működnek. Ennek az egységes hálózatnak az az elvi alapja, hogy mindenekelőtt az alapkutatás szolgálata áll, és ez a tevékenység összességében interdiszciplináris jellegű. E két jellegzetesség alapján az akadémiai könyvtári hálózatok különleges helyet foglalnak el a szocialista országok könyvtári rendszerében. Az eddig tárgyalt két jellegzetességen kívül a szocialista országok akadémiai könyvtárai általában még további olyan vonásokkal is rendelkeznek, amelyek az akadémiai hálózati egységet támasztják alá. Ilyen az akadémiai nemzetközi kiadványcsere-funkció, mely által az akadémiák egyszerre segítik elő saját kiadványaik külföldi terjesztését, a külföldi szakirodalom devizamentes beszerzését, valamint a kereskedelembe nem kerülő tanulmányok felderítését és bekérését. Továbbá: a központi könyvtárak szakirodalmi információs ügyekben rendszerint ellátják akadémiáik nemzetközi képviseletét. Egyes akadémiáknál ez megosztva történik az információs-dokumentációs intézetekkel. Ugyancsak a központi könyvtárak gondoskodnak arról, hogy az akadémiai hálózatok bekapcsolódjanak az adott országok könyvtári munkamegosztásába. Végül, de nem utolsósorban a központi könyvtárak tudományos alkotóműhely-funkciója is a kutatás információellátásának színvonalasabb megvalósítása irányába mutat. E könyvtárak bibliográfiák közzététele, könyvtári-információs kiadványok megjelentetése által emelik intézményük színvonalát és ezáltal információszolgáltatási képességét. Közvetlen információszolgál tatás A kutatás információellátását közvetetten szolgáló szervezési és koordinációs háttérrel megerősített közvetlen könyvtári információszolgáltatás az, amellyel a kutatók a mindennapos gyakorlatban találkoznak. Ez a találkozás technikailag általában olyan, mint más, nem akadémiai tudományos könyvtárakban. A gyűjtemények tekintetében jellemző — mint már említettük — az alapkutatáshoz szükséges szakirodalom és az interdiszciplináris jellegű információ hangsúlyozott jelenléte, ami a szolgáltatásokban is hangsúlyossá válik. Az akadémiai könyvtárakra általában az is jellemző — vagy jellemzőnek kell lennie -, hogy a világ fő kutatási tendenciáinak szakirodalmát figyelik. Ily módon arra az irodalomra is felhívják a figyelmet, amely az adott országban esetleg még nem is használható, mert a vonatkozó kutatásokat még el sem indította. Konkrét példa: amikor Magyarországon még hirük sem volt a kibernetikai kutatásoknak, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára már észrevette, hogy a legfejlettebb országokban valami új kutatási irány van kialakulóban, s nekilátott a legfontosabbnak tűnő kibernetikai szakkönyvek beszerzésének. Mire a kutatások nagynehezen startolhattak, a könyvtárban már ott volt az a néhány tucatnyi szakmunka, amelynek segítségével orientálódni lehetett, és hozzá lehetett fogni az alaposabb gyűjtéshez. A nagyobb arányú és elmélyültebb gyűjtést ezek után az akadémiai könyvtár átadta az MTA Számitástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetnek, majd az ilyen jellegű irodalom gyűjtését az MTA Központi Fizikai Kutató Intézete is megkezdte. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának figyelemfelhívó, kezdeményező szerepe e téren természetszerűleg fokozatosan csökkent, majd megszűnt.
