Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986

A szocialista országok akadémiai könyvtárai a kutatás információellátásáért

A SZOCIALISTA ORSZÁGOK AKADÉMIAI KÖNYVTÁRAI A KUTATÁS INFORMÁCIÓELLÁTÁSÁÉRT Néhány szó a terminológiáról A szocialista országok akadémiai könyvtárai sajátos helyet foglalnak el országaik könyvtári rendszerében. Egyfelől ellátnak olyan feladatokat, amelyeket a tudományos könyvtárak általában mindenhol ellátnak, másfelől viszont — s ez határozza meg helyzetük sajátosságát — országaik tudományos akadémiáinak szakirodalmi információs központjaiként működnek. Ez utóbbi funkció a szocialista országok tudományos akadémiáinak központi tudományos funkciójából adódik. A nyugati országokban a tudományos akadémiák általában testületek, amelyek közvetlen kutatásszervező feladatokat nem látnak el, és kutatóintézeti hálózatuk sincs. A szocialista országokban a tudományos akadémiák kvázi tudományos minisztériumok, és testületi tevékenységük mellett jelentős kutatóbázissal rendelkeznek. Ebből következik, hogy a szocialista akadémiai könyvtárak feladatai jóval túlmutatnak egy-egy tudós testület zárt jellegű könyvtáráén, amelyben a gyűjtemény jelleg dominál. Tehát végső soron a szocialista országok tudományos akadémiái tudományirányító, kutatásszervező, kutató és finanszírozó szerepének mértékétől függ, hogy központi könyvtáraik milyen mértékben játszanak sokrétű, dinamikus szerepeket.

1 A paletta változatossága A terminológia, nevezetesen annak tisztázása után, hogy egy-egy szocialista ország akadémiai könyvtára miért és mennyiben tekinthető sajátos jelenségnek az adott ország könyvtári rendszerében, e könyvtári mezőnyben nemcsak az általános, közös jellemzőket, hanem a különbözőségeket is szemügyre kell vennünk. Ezek a különbözőségek többrétűek. Vonatkoznak mind a szervezeti formákra, mind pedig egyes tartalmi-funkcionális kérdésekre. A szervezeti formák vonatkozásában két változat különböztethető meg. Az egyik: általános tudományos akadémiai könyvtárról van-e szó (mint pl. Lengyelországban és nálunk), vagy a tudományos akadémia mellett szakakadémiák is működnek (pl. a Szovjetúnióban, ahol orvostudományi, mezőgazdasági és pedagógiai akadémia is van, és ehhez hasonló az NDK akadémiai szervezete is). Ebből az első különbözőségből már adódik egy olyan megkülönböztetés, ami az adott könyvtárak gyűjteményére vonatkozik, tehát az, hogy mennyire általános a gyűjtőkörük. A második különbözőség nem gyűjtőköri, hanem funkcionális jellegű. Ez abban áll, hogy egy akadémiai könyvtár vagy egyben információs-dokumentációs központja is az adott akadémiának, vagy mint gyűjteményi bázis csak bizonyos hagyományos tájékoztatási-bibliográfiai feladatokat lát el, s tőle függetlenül információs-dokumentációs központ vagy központok is működnek. Az első, általunk integrált típusnak nevezett intézmények közé tartozik a csehszlovák és a magyar akadémia központi könyvtára, míg a második, a specializált típusú intézményekhez a többi európai szocialista ország akadé-