Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986
Az MTA Könyvtár szerepe a társadalomtudományi információ fejlesztésében Magyarországon
131 A kormány Tudománypolitikai Bizottságának munkaszerve, a Társadalomtudományi Koordinációs Bizottság vette kézbe a TID fejlesztésének, koiszerűsítésének kérdését a 70-es évek második felében. Ehhez a fejlesztő és korszerűsítő munkához létrehozta munkaszervezetét, a Társadalomtudományi Információs Munkacsoportot (a továbbiakban: Munkacsoport). Felügyeletét és finanszírozását a Társadalomtudományi Koordináló Bizottság látja el. A Bizottság elnöke a TIM-ben való részvételre felkérte a nagy ágazati szakkönyvtárak vezetőit. A TIM létszáma 15-20 fő. Ez az a testületi létszám, amely még rugalmasan tud dolgozni és azáltal, hogy a TID bázisintézmények vezetői is tagjai közé tartoznak, biztosítja a mindenféle szervezőmunkához nélkülözhetetlen intézményi hátteret. A TIM-ben koordinálni igyekeztünk a szakismeretet az érdekképviselettel. Akár az egyik, akár a másik hiányzik a hálózati irányító-szervező munkából, nem lehet ütőképesen dolgozni. Nem kevés kísérlet és bukdácsolás időszaka következett. Ez a folyamat még a mai napig tart, de már vannak bizonyos eredmények is. A Munkacsoport szervezői szakmai-pénzügyi irányítására kezdettől az MTA Könyvtára kapott megbízást, a Munkacsoport elnöklésére az MTA Könyvtára vezetője. A TIM kezdettől törekedett az információs kapcsolatok tartására is, lehetőleg minél kevesebbet ülésezni, de bőven helyet adni a vitának. Ez a munkamódszer nem bizonyult eredménytelennek. A TIM diszciplináris elemzéseket készíttetett az egyes ágazatok (szociológia, közgazdaságtudomány, irodalomtudomány stb.), TID-helyzetéről és ezeket vitára bocsátotta meghívottak részvételével, illetve az illetékes akadémiai bizottság elé terjesztette állásfoglalás végett. Az elgondolás az volt — és ennek egy része ma is érvényes még —, hogy ne egyetlen központból folyjék a TID koordinálás, hanem valamilyen főbb diszciplínának legyen meg a maga TID hálózati bázisintézménye. így például az állam-és jogtudomány területén az Országgyűlési Könyvtár látszott legalkalmasabbnak, a szociológiában a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a pedagógiában az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, és így tovább. A bázisintézmények kijelölésének fő szempontja a gyűjtemény jelentősége és a szolgáltatások minősége, illetve lehetősége volt. Az ágazati TID bázisintézmények összefogását az MTA Könyvtára látja el mint interdiszciplináris intézmény. E feladat elvállalása irányába hatott és hat az is, hogy az Akadémia Könyvtára több nemzetközi társadalomtudományi információs programban is képviseli a Magyar Tudományos Akadémiát, illetve Magyarországot. A fejlesztés és korszerűsítés súlyát a magyarországi TID-ben a szakágazati bázisintézmények viselik, az MTA Könyvtára feladata e törekvések szervezeti-anyagi támogatása. Fokozatosan jutott el a TIM arra a meggondolásra, hogy olyan érdekeltségi-szervező erőt kell találni, ami köré a TID együttműködés reális tartalmat kap. Ilyen reális tartalomnak mutatkozott a korszerű információs technológia bevezetése a TID-be, a számítógépes információ feldolgozására alapozott együttműködés. A magyarországi gazdasági körülmények és a műszaki fejlettségi színvonal miatt meglehetősen kézenfekvőnek látszik, hogy a szakirodalmi számítógépes feldolgozás, gépi adatbázisok kooperációban jöjjenek létre. A viszonylag késetten megindult számítógépes feldolgozás általában szakemberhiánnyal is járt. Különösen vonatkozik ez a szakirodalmi információ feldolgozására, ezen belül pedig hangsúlyozottan a TID-re. Ily módon pozitívan fogadták az érdekeltek a TIM-nek azt a kezdeményezését, hogy több kísérlet, tervezet, koncepció után a TID-et és hálózatba szerveződését a számitógépes szakirodalmi feldolgozásra kell alapozni. Ehhez — tekintettel az anyagi és műszaki eszközök, valamint
