Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986

Az MTA Könyvtár szerepe a társadalomtudományi információ fejlesztésében Magyarországon

132 tapasztalatok szétszórt és egyenlőtlen voltára — egy olyan koncepcióba kellett foglalni a teendőket, amely figyelembe veszi a tudományos és gazdasági élet reális szükségleteit. Ennek érdekében, felhasználva a különböző könyvtárakban már meglévő tapasztalatokat (pl. Országgyűlési Könyvtár, Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára), és elemezve mind a reális igényeket a számítógépes információ iránt, mind pedig az erre való adottságokat, tervezetet készített a TID fejlesztésére a Társadalomtudományi Koordinációs Bizottság részére. Ez a tudománypolitikai irányító testület többszöri vita után elfogadta a TIM keret-tervét, annak anyagi konzekvenciáival egyetemben. Nyilvánvaló volt ugyanis, hogy bármilyen számítógépes koncepció pénzügyi fedezet nélkül illuzórikus célkitűzés. A kormány Tudománypolitikai Bizottsága egy, a magyar körülményekhez képest a kitűzött feladatok végrehajtására nem jelentéktelen összeget bocsátott a TIM rendelkezésére mintegy 4 millió forintot, aminek gesztoraként az MTA Könyvtárát bízta meg. Az elfogadott koncepció előirányozta, hogy a számítógépes TID-et néhány preferált területen kell elkezdeni. Ezek a területek: közgazdaságtudomány (ide értve a statisztikát), szociológia, jog- és közigazgatástudomány, valamint egy későbbi időpontban a pedagógia. A rendelkezésre bocsátott összegnek közel a felét adatrögzítő gépek beszerzésére fordította a TIM az említett három terület báziskönyvtára részére. A fennmaradó részből olyan szakmai-szellemi munkákat finanszíroz a TIM, amik a számítógépes TID-hez, elsősorban annak inputjához szükségesek. így többek között ágazati-hálózati rendszertervek elkészítése, dokumentumelemzések, nyelvi nehézségek áthidalása és hasonlók. Az MTA Könyvtára az AISZ MISZON munkák finanszírozására (lexikajegyzékek, on-line kísérletek stb.) vett igénybe nagyobb összeget. Bebizonyosodott, hogy amint az intézményi-diszciplináris érdekeltség kézzelfoghatóvá vált, megnövekedett a kooperáció iránti érdeklődés. Ahol már folyt számítógépes feldolgozás, ott a Munkacsoport támogatásával továbbfejlődött (pl. Országgyűlési Könyvtár, Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára), ahol nem folyt, ott elkezdődött és szolgáltatások keletkeztek (pl. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - szociológia). Néhány év alatt megteremtődtek a számítógépes társadalomtudományi információ feltételei és jónéhány szolgáltatása. Deklaráció és nógatás helyett az intézmények anyagi és ehhez kapcsolódó szakmai támogatást kaptak és e kettő együtt kedvezően hatott lelkivilágukra. A magyarországi számítógépes TID a legtöbb területen még csak kezdeti lépéseinél tart, de megindult egy olyan úton, amely járhatónak bizonyult. Ebben a munkában az MTA Könyvtára nem kis részt vállalt. 4. A Könyvtár mint a nemzetközi kapcsolatok szervezője Az Akadémia Könyvtára a 60-as évek elejétől mind aktívabb részt vállal a nemzetközi könyvtári-információs kapcsolatok ápolásából. E kapcsolatok voltaképpen mintegy 150 éves múltra tekintenek vissza, mivel a könyvtár alapítása után szinte azonnal a nemzetközi kiadványcsere részesévé vált és Magyarországon a tudományos kiadványcsere központja. A társadalomtudományi információs kapcsolatokban a Könyvtár az addig is intenzíven művelt hagyományos könyvtári bibliográfiai és kiadványcserén túlmenően bekapcsolódott az UNESCO égisze alatt működő Nemzetközi Társadalomtudományi Dokumentációs Bizottság (az ún. Meyriat-Bizottság) munkájába. Ezzel kezdetét veszi az immár