Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára a 2000. év felé. Gondolatokegy rekonstrukció kapcsán

115 A számítástechnika alkalmazására az MTAK-ban szóba jövő munkaterületek és munkafolyamatok: Szerzeményezés: az évi 14 ezer kötetes gyarapodás várhatóan megmarad; ennek bib­liográfiai kezelése a deziderátától kezdve a végleges nyilvántartáson át egészen a ka­talógusokban való megjelenésig automatizáltan történhet. Nemzetközi kiadvány csere: 81 állam mintegy 1600 intézményével folyik ez a tevé­kenység, várhatóan növekvő intenzitással (pl. kereskedelmi forgalomba nem kerülő dokumentumok beszerzése), az évi gyarapodás csere útján máris évi 13 ezer kötet, a kiküldött kötetek száma 11 ezer körül mozog; ez a volumen már igényli az automa­tizált nyilvántartást. Folyóiratnyilvántartás, MTA folyóirat központi címjegyzék: az MTA folyóirattára mintegy 12 500 címet, köztük 5000 kurrens külföldi periodikumot számlál. Ha eh­hez a folyóiratállományhoz hozzáadjuk az akadémiai intézeti könyvtárak folyóirat­anyagát, akkor azt látjuk, hogy az ország tudományos folyóiratainak több mint 50%-a az MTAK-ban, illetve a hozzátartozó könyvtári hálózatban található. Rend­kívül fontos, hogy ehhez az anyaghoz gyorsan lehessen hozzáférni. Egy központo­sított, géppel kezelt nyilvántartás ésszerű kooperációt jobb devizafelhasználást tesz lehetővé, s ugyanakkor a folyóiratok, mint elsődleges információs források intenzí­vebb hasznosítását. Ha az Országos Széchényi Könyvtárban már üzemszemen műkö­dik az országos központi címjegyzék (Nemzeti Periodika Adatbázis - NPA), ennek tapasztalatai nyomán vizsgálható meg majd újra az MTAK KC működtetése. Katalógus: az MTAK másfél évszázadra visszanyúló katalógusai részben elhasználód­tak, részben túlnőttek rajtuk az igények; anyagi és erkölcsi kopás egyaránt mutatko­zik. Uj követelményként jelent meg a bibliográfiai leírások nemzetközi felhaszná­lása, lehetőleg géppel olvasható adathordozón rögzített bibliográfiai információk cseréjével. Elkerülhetetlen, hogy a bibliográfiai leírás az új, erre alkalmas, nemzet­közi megállapodásokon alapuló szabvány szerint történjék, illetve a címleírások gépi feldolgozásra és tárolásra kerüljenek. Az új szabvány szerinti katalogizálás alapos előkészítés után már megindult az MTAK-ban és elvben 1986-tól a katalógus gépe­sítésre készen áll. Ez természetesen csak az új gyarapodásra vonatkozik, az 1950— — 1985 között „megtermelt" mintegy 2,4 millió cédulából álló katalógushálózat visszamenőleg aligha vihető számítógépre. Számításba jöhet viszont valamilyen mik­roreprográfiai megoldás a katalógusok állagának megóvására, terjedelmük csökken­tésére. Olvasószolgálat: az új épülettel megnövekedett olvasóforgalom a szolgálat nyilván­tartásainak gépesítését igényli, ideértve a raktári nyilvántartásokat (központi és ki­helyezett raktárak, kötészet stb.). A fentebb felsoroltak egy komplex gépesítési programba illeszkednek, amelyet ru­galmasnak képzelünk el, amely fokozatosan épül ki és lehetőséget ad a leírtak későbbi módosítására, kiegészítésére, pótlására, vagyis mindarra, ami manuális módszerekkel alig valósítható meg, vagy csak nagyon hosszadalmasan és drágán. Ma még nem kevés a nyitott kérdés, így többek között a szakkatalógus kérdése, amely egyike a legbonyo­lultabbaknak. Az is elképzelhető, hogy az ETO MTAK-beli tárgymutatójának jelentős kibővítésével (az egyes szakjelzetek mellé rendelt fogalmi leírással) kialakult fogalomtár

Next

/
Thumbnails
Contents