Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete... Írások az MTA Könyvtáráról (A MTAK közleményei 16. Budapest, 1986
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára a 2000. év felé. Gondolatokegy rekonstrukció kapcsán
116 (ha úgy tetszik deszkriptoijegyzék) anyaga képezhetné egy tárgyi katalógus deszkriptorait. Ennek az lenne az előnye, hogy nem egy prekordinált tezauruszbankellene visszakeresni a fogalmakat, hanem egy adott könyvtár szakozási gyakorlatából szervesen kialakult fogalomtárból. További eldöntendő kérdés a hálózat bekapcsolásának mikéntje az MTAK gépesítési programjába. A cserenyilvántartás, a folyóiratok nyilvántartása, de még a szerzeményezés is - legalábbis a nagyobb intézeti könyvtárakban - részévé válhat az MTAK-programnak. Ehhez megfelelő számítógépes ellátottság szükséges mind az MTAK-ban, mind pedig a hálózatában. Harminc személyi számítógép beszerzése látszik indokoltnak az első fázisban, 5 az MTAK, 25 pedig a jelentősebb állománnyal és tájékoztató tevékenységgel bíró intézeti könyvtárak számára. Ez viszont már az információgépesités kibővítésére is módot ad, azaz az MTA szakirodalmi információs hálózatának kiépítésére. Az eddigi elképzelések szerint ehhez az MTAK részére egy középgép kellene, mint amilyen például az IBM System 36 Typ. 5362. Mindenképpen szükséges önálló számítástechnikai bázist kialakítani az MTAK információs hálózatának működtetéséhez. A számítástechnikai fejlesztés mellett 3—5 év alatt fel kell újítani az MTAK és hálózata gyorsmásolási gépparkját (az MTAK évi teljesítménye ma több mint 1 millió oldal). Az MTAK-t IBM Copier II típusú vagy ahhoz hasonló teljesítményű gépekkel, az intézeteket kisebb kapacitású berendezésekkel kell ellátni. Uj telex, illetve telefax állomást kívánatos beállítani az MTAK-ba a gyors szövegtovábbítás céljából. A kiadói tevékenység kapacitásának és minőségének fenntartása, illetőleg növelése érdekében IBM Composer típusú szedőirógép, vagy még korszerűbb technikájú szövegelőállító gép, korszerű, nagyteljesítményű sokszorosítógépek.) beállításáról szükséges gondoskodni. Az MTAK mikrofilmlaboratóriumát tovább kell fejleszteni (jelentős lépésnek számít a közelmúltban beállított Canon „reader-printer"). szükség van egy nagy teljesítményű mikroreprodukciós berendezésre az MTAK hálózatának ellátására is. Az intézeti könyvtárakat mikrofilm-leolvasókkal kell ellátni; az első fázisban minden egységbe legalább egy gép jusson. A gépeken, felszereléseken kívül bizonyos funkcionális-szervezeti fejlesztés is szükségessé válik. így a szerzeményezés szorosabb összekapcsolása a kiadványcserével, a számítógépes programok koncentrálása egy szakirodalmi informatikai igazgatóság keretében 5 részleggel: természettudományi, társadalomtudományi gépi adatbázisok, tudományelemzés (tudománymetria), fejlesztés, saját adatbázisok, üzemeltetés. Az elkövetkező 5—10 évben egy valóságos, gépesített szakirodalmi információs hálózatnak kell kialakulnia, melynek keretében online lekérdezéssel mindenki számára hozzáférhetővé válnak a nagy külföldi gépi adatbázisok, felerősödik a hálózaton belüli információcsere, megvalósul a központi nyilvántartás, megjavul és felgyorsul a dokumentumellátás. Mindennek az elemei már megvannak. Ezekre építve és a vonatkozó hazai és nemzetközi tapasztalatokra figyelve készül az MTAK informatikai tervtanulmánya. Ehhez az MTAK hálózaton kívüli, az országos információs együttműködési feladatkörének távlati terve fog csatlakozni (pl. a TIM-ben részt vevő intézmények ellátása, számítástechnikai felszerelése) általában a társadalomtudományi szakirodalmi információs program továbbfejlesztése érdekében. Az MTAK a 2000. év felé fordulva a jó hagyományainak tiszteletével és megőrzésével, s megújulásra való készségével készül történelme új lapjait megírni. 7
