Náday Károly–Sáfrán Györgyi: Történeti kutatások Kufsteinban. Czuczor Gergely rabsága (A MTAK közleményei 14. Budapest, 1984

Levelek, okiratok

42 Igazolásánál hivatkozik a legújabb magyar naptárra — 1849-ből — melyben egy költeményét közöltette "Új világi szózat" cím alatt. Ebben a költeményében a parasztokat rendre, nyugalomra, a király, a minisztériumok és egyéb felsőbbség iránti engedelmességre figyelmezteti és nekik még más jót is tanácsol. Ha az elsőül említett költeménynek,a "Riadó"-nak tartalmát mérlegelik, az a zendülésre való izgatásra vall, melyet már a cím is mutat. Szerzője földijeit — a magyarokat — védekezésre hívja fel a kényurak és azok rablóhadserege ellen, biztatása különösen az előző évi szeptember 27-vel kezdődő időszakra vonatkozik, mikor a király békebiztosát, gr. Lamberg altábornagyot meggyilkolták. Senki mást nem érthetett ez alatt, mint csak Magyarország királyát és a cs.kir. hadsereget. Feltételezve, — mint ahogyan azt a vádlott úr hihetővé akarja tenni, — hogy a "zsarnok" kifejezés csak a szerbek és rácokra vonatkozik és az ebből következő kifejezés "haramiahadak" ugyancsak'azokra vonatkoznak, a hermentik (értelmezési művészet, N. K.) szabály alapján egyáltalán nem valószínűsíthető, mert az egész kifejezésben egy szóval sem szerepelnek a szerbek vagy rácok. Általános lázadó kifejezések értelemszerűen csak a meglévő magyar forradalmi párt általános ellenlábasaira, tehát Őfelsége a császár és királyra, vagy ennek jogszerű kormányszerveire és a hozzá hű maradt hadseregre vonatkozhatnak. Ezáltal a vádlott úr, mint szerzője és terjesztője egy lázító költeménynek, mint a felkelés fegyveres kézzel történő bűncselekmény előmozdítója vált bűnössé. Mint ahogy fentebb említtetett, a Magyar királyság előző év október óta a haditörvényszéknek van alávetve, Buda és Pest városokban ostromállapot uralkodik,így tehát a jelenlegi bűnesetben csak a haditörvények jöhetnek tekintetbe. A lázadás és felkelésről fegyveres kézzel a Therézia törvény 62.cikkelye rendelkezik és abban az 1. $ szerint önkényes minden több személy csoportosulása, hogy a felsőbbségnek erőszakkal ellenálljanak. Ilyen ellenállásnak a szándéka lehet valamit kikényszeríteni, egy vélt panaszt vagy kényszerítő kötelezettséget elintézni, egy nyilvános rendezvényt megakadályozni, vagy akármilyen más módon a nyilvános rendet zavarni. A mi vádlottunk, bár a felkelésben fegyveres kézzel közvetlenül nem működött közre, de nyilvánosságra hozott kiáltványával azt előmozdította és ezáltal ugyanazon bűncselekményben, mint tettes vált bűnössé (a theréziai törvény 3.cikkely, 6.,9.10. és 11. § -ok). A tényállás az itt levő magyar hírlap, Kossuth Hírlapjának az előző év december 21-i 149. száma, melyben a kifogásolt "Riadó" c. költemény a szerző nevével "Czuczor" -ral nyomtatásban megjelent, valamint annak hiteles fordítása. Részbeni bizonyíték a vádlott beismerése, hogy a kérdéses költeményt valóban ő írta és hozta nyilvánosságra, részben maga a költemény, mint okmány, valamint a gonosz szándék tagadása, mely azonban közvetlen rámutatással helyre igazíttatott. Erre utal a lázító költemény értelme és az a körülmény, hogy Magyarországon csakugyan egy lázadó párt a cs.kir. hadsereggel szemben fegyverben állt és még áll, melyről a vádlott maga is beismeri, hogy erről tudomása van. A lázadás büntetésére a Therézia-i törvény 62. cikk 4.§ -a pallossal való halálbüntetést rendel. Ehelyett a katonaságnál a 2. és 5. § alapján a bírói megítélés szerinti büntetés lép hatályba. Egyébként a halálbüntetés itt az l.§ szerint csak