Náday Károly–Sáfrán Györgyi: Történeti kutatások Kufsteinban. Czuczor Gergely rabsága (A MTAK közleményei 14. Budapest, 1984

Sáfrán Györgyi: Kufsteini történeti kutatások

32 — Segéd-tiszt úr! Annak a nőnek Czuczor Gergellyel nincs semmi gyöngéd viszonya. Annak a nőnek férje van, akit szeret és becsül. Erről biztosíthatom , mert az a nő én vagyok! A katonatiszt hüledezve kért bocsánatot a fiatal nőtől, ki hozzátette: — Engemet Czuczorban egy érdekel: sajnálom a szenvedő embert! De midőn ezt hévvel és önérzettel mondta, egyszersmind megijedt, mert most elárulta egy katonatiszt előtt, hogy Czuczor Gergely látogatója Toldy Ferenc neje. Odament a tiszthez és kérte: — Őrizze meg a titkot, nehogy férjemnek baja legyen. A tiszt megígérte és szavát lovagiasan meg is tartotta. Toldyné pedig többé nem ment be a fogolyhoz." Czuczor és barátai azt szerették volna, ha fogságát Pesten vagy Budán töltheti. Ez ügyben kérvényeztek, leveleztek: "Mozdíts meg mindent, hogy legalább idegen országi fogságra ne vigyenek" — kérte Czuczor Toldyt 1849. febr.4-én. — "Egészségem gyöngül s csak azon remény gyógyíthat meg, ha hazámban maradhatok" (febr. 10.) — "Mulattató könyvekre volna szükségem, míg belső nyugalmam meg nem tér, azután majd komolyabbak is elkelnek" (febr. 12.) Ugyanakkor: "A vas folytonosan nyomja, mondhatom senyveszti karomat és lábamat." Czuczor Gergely e korszakára vonatkozhatnak Csaplár Benedek (1821-1906) piarista pap-tanár, irodalomtörténész keltezés nélkül sietve írt sorai Toldyhoz: "E percben vevém szegény Gerő bácsi izenetét.. .hogy adnám tudtul az ő orvosának, mikép a lába iránt nagy aggodalma van.. .Jelenleg valami katonai orvos piszmog rajta, de ez nem elégíti ki aggodalmait. Kérem tehát Nagyságodat mély tisztelettel méltóztassék e kívánatát drága életű barátjának az ő saját orvosaival., .tudatni." (MTAK Kézirattára,M.írod.Lev.4-r. 61/f.) Czuczor Gergely panaszolta, sokad magával van egy szobában, nem tud dolgozni. Érdeklődött, kért-e barátja látogatási engedélyt? Toldy Ferencnek a látogatást csak március 31-én engedélyezték. Áprilisban a rabok közül többeket elszállítottak Budáról. "Engemet, mint csuzban, görcsben, szaggatásban szenvedőt legalább a kényelmetlen, nyílt szekéren való utazástól, ha kivált eső is talál esni, bizony megkímélhetnének" — írja Czuczor (ápr. 22.). Mivel a következő hónapban, azaz május 21-én a honvédsereg visszafoglalta Budát, Czuczor Gergely számára is ütött a szabadulás órája. Humánumára jellemzően közvetlen rabtartőit megmentette a haláltól s celláját is csak akkor hagyta el, mikor két magyar kormánybiztos kivezette onnan. Ezt követően megromlott egészsége érdekében — a tihanyi bencés kolostorba vonult. A császári sereg újbóli bevonulása után önként jelentkezett és tért vissza ismét, mint fogoly, ekkor még a ferencesek pesti kolostorába, ahol ismét szótári munkálataival igyekezett figyelmét elterelni a levert szabadságharc beszivárgó baljós híreiről. 1850. február 17-i Toldynak írt levelében mintegy végrendelkezett: "Szótári munkálataimat vedd gondviselésed alá, a hozzájuk tartozó segédkönyvekkel és jegyzetekkel együtt.. .Ha (minthogy halandók vagyunk) a sors többé vissza nem hozna, ajánlom művemet kezelésed alá; gyűjtsd össze és add ki". Március 10-én, mivel