Náday Károly–Sáfrán Györgyi: Történeti kutatások Kufsteinban. Czuczor Gergely rabsága (A MTAK közleményei 14. Budapest, 1984
Sáfrán Györgyi: Kufsteini történeti kutatások
CZUCZOR GERGELY RABSÁGA Czuczor Gergely (1800-1866) életművét születése 175. évfordulója alkalmából a Magyar Irodalomtörténeti és a Magyar Nyelvtudományi Társaság együttes "Czuczor emlékülésen" méltatta és mérte fel 1975. december 16-án. Szépírői működését Horváth Károly mutatta be (1. ItK. 1976. 332-339.) — Czuczor: Augsburgi ütköze t c. hexíimeteres eposza a reformkort megelőző nemzeti ébredést szolgálta, Kisfaludy 'Károly jelentette meg a Zalán futása előtt egy évvel. Ezt követte az Aradi gyűlé s, majd a Botond , melyet Horváth János már inkább verses regénynek minősített. Czuczor balladái közül elsősorban a Szondi és a Hunyadi bizonyult maradandónak. Népies dalai Petőfit 8 vele a népies nemzeti költészet irányzatát készítették elő. Közülök több a nép ajkára került, mint pl, a Fúj süvölt a Mátra szele. A falusi kislány Peste n c. népies tárgyú életképe antológiákban ma is megtalálható. Czuczor Gergely nyelvtudományi munkásságát Balázs János méltatta (1. Magyar Nyelv, 1976, 149-155.) Czuczor fő műve: A Magyar Ny elv Szótár a. A MTA megbízásából készítették: Czuczor Gergely és Fogarasi János. I-IV.k. Pest, 1862-1874. Balázs János szerint, bár szótárirodalmunk történetének ez a szakasza még nincs feldolgozva, "annyit megállapíthatunk... hogy az andódi jobbágyfiúból lett tudós költő mint lexikográfus nemcsak magyar, hanem kelet-európai, sőt európai mértékkel mérve is jelentőset alkotott, s nevét együtt kell és lehet említenünk az olasz Calepinus-nak, a francia Littré-nek, vagy a szintén jobbágyivadék cseh Jungman-nak, valamint a lengyel Linde-nek a nevével." Czuczor méltatói elismeréssel említik a Czuczor-irodalom alapvető forrását, Összes Költői Műve i (1889) kiritikai kiadását, melyet rendtársa, Zoltvány Irén rendezett sajtó alá és kísért tanulmánnyal. Czuczor műveiből Hegedűs Géza 1956-ban adott közre válogatást tanulmány kíséretében. Irodalomtörténeti helyét jelölte ki Tóth Dezső: Két Vörösm arty-epigo n c. tanulmányában (ItK. 1960. 633.) Nyelvtudományi munkásságáról Kelemen József emlékezett meg az 1967-es Nyelvtudományi Konferencián (L. Tanulmányok a magyar és finnugor nyelvtudomány köréből. 1970.) Urhegyi Emilia szerint Czuczor rendtársa, az 1977-ben elhunyt Danczi József Villebald is foglalkozott Czuczor életművével. (L. Magyar Nyelv, 1978. 506.). Czuczor Gergely a Nyitra megyei Andódon született 1800. december 17-én módos parasztcsaládból. Édesapja Czuczor János, édesanyja Szabó Anna, Fiuknak az
