Náday Károly–Sáfrán Györgyi: Történeti kutatások Kufsteinban. Czuczor Gergely rabsága (A MTAK közleményei 14. Budapest, 1984
Sáfrán Györgyi: Kufsteini történeti kutatások
24 jegyzete k c. írása, melyet eredetileg Michelet francia történetírónak készített, aki Teleki Blankáról könyvet tervezett, de közbejött halála miatt már nem írhatta meg. A Kufsteini jegyzeteke t utóbb P.Szathmáry Károly adta ki, de gondosan kihagyott belőle mindent, ami — a kiegyezés utáni időkben — kompromittálónak számított. Az eredeti szöveg megmaradt töredékeit a nagybányai Tartományi Múzeumba őrzik. Mikrofilmjéről a P.Szathmáry által kihagyott részeket is közölhettem. Náday Károly érdeme, hogy Teleki Blanka és Lővei Klára elítéltetésének körülményei, fogságuk története ma már német nyelven is olvasható. Rájuk vonatkozó önálló kutatásai is eredménnyel jártak. Az eddig ismert anyagokat — osztrák levéltárakból — több eddig ismeretlen dokumentummal egészítette ki. Ezek közé tartozik Teleki Blanka sógornőjének a császárhoz intézett kérvénye. Teleki Miksáné Cooq Jacqueline beadványa 1854. február 9-én kelt. Benne elsősorban "szerencsétlen sógornője borzasztó helyzetének" könnyítéséért esedezett. Kérte, hogy a családjától eddig fűtésre, mosásra, élelemre engedélyzett havi 50 Ft-t továbbra is megkaphassa, mert "az utóbbi hónapokban ezt a kedvezményt is megvonták" ...naponta "10 kr. és egy adag komisz kenyéren kell élnie...levegőre sohasem mehet, kivéve, ha az orvos betegség esetén mozgást engedélyez neki, nem foglalkozhat sem kézimunkával, sem olvasással." Kérte továbbá, hogy sógornőjét havonta egyszer meglátogathassa. A kérvényt — Náday Károly kutatásai szerint — miniszteri konferencián tárgyalták. Mivel Teleki Blankát "nagy veszélyessége miatt" kegyelemre nem javasolták, csak az anyagi támogatást engedélyezték. A rendszeres látogatást is megtagadták, sógornőjének csupán egyszeri, egy órás látogatást engedélyeztek ez év májusában. Náday idéz egy fent maradt hivatalos levelet is, melynek írója felettesének azt ígéri, gondja lesz Teleki Miksáné "ellenőrzésére és Kufsteinből való mielőbbi eltávolítására." Náday közli továbbá a jóindulatú várparancsnok, Mercandin minősítéseit a két fogolynőről az 1854-56-os évekből. Teleki Blankáról mindig megemlíti, hogy "zárkózott" s hogy "sorsába belenyugodott". Lővei Klára legfőbb jellemzői: "csöndes, engedelmes". A jelentések zárómondata mindkettőjüknél: "Kegyelemre ajánlva." Ennek ellenére: Lővei Klára kitöltötte öt éves fogságát, míg Teleki Blanka 1857-ben csak általános kegyelemmel szabadult, akkor már Laibachból, ahova időközben átszállították. 7. Rózsa Sándor a kufsteini várban Sándor Rózsa in der Festung Kufstein. Megjelent: Tiroler Heimatblatter, 1976/3. füzet. Rózsa Sándor, a "betyár" az 1859-1865-ös években raboskodott a kufsteini várban. Szegeden született 1813-ban, nincstelen családból, semmiféle iskolát nem végzett. Pályáját mint pásztor, illetve csikósbojtár kezdte, így lett kiváló lovas. Először huszonhárom éves korában ítélték el, megszökött. 1848-ban Kossuthtól kért kegyelmet, aki felszólította, kötelezze el magát a becsületes életre s embereivel vegyen részt a szabadságharcban. A feltételeket Jókai közvetítette. Rózsa Sándor 150 emberével bekapcsolódott a délvidéki harcokba. Vetter tábornok szerint egyik csatában egymaga tizenkét embert ütött agyon. Amikor azonban a harc befejeződött, társaival rabolni kezdtek, ezért eltávolították őket a seregből. 1857-ben Rózsa Sándort egyik tanyán leütötték és átadták a hatóságnak. 1859-ben halálra ítélték, majd
