Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)
2. Az Akadémiai Könyvtár 1973. évi periodikum-forgalma a használt anyag nézőpontjából
54 rendelet a periodikumok kölcsönzését kifejezetten megtiltja 8. A mikrofilm, ill. fénykép készíttetése adott periodikumokból, ma már csak olyan esetekre korlátozódik amikor az igényelt anyag terjedelme, vagy a fényképeztetésnek a xerox-másol attól eltérő technikai lehetőségei ezt valóban indokolják. Az egyes használati formák egymáshoz való kapcsolódásának ismeretében, nézzük most már kissé részletesebben a használt anyag szakmegoszlási képét a különféle használati formák esetében. A 10. és 15. táblázatunk alapján megállapíthatjuk, hogy a helyben olvasott periodikumok szakmegoszlási skálája mind 1966-ban mind 1973-ban igen széles spektrumú volt, 57 szakra terjedt ki. Az összes használt periodikum 50 %-a a 10 leghasználtabb szakterület anyagából került ki, mely 10 szakterület közül 9 azonos volt 1966-ban és 19734)an is. Míg 1966-ban a 10 leghasználtabb szakterület közül 7 volt humán és 3 természettudományi vonatkozású, 1973-ra a megoszlás jellege a humán tudományok javára tovább változott, a most 8:2 arányt mutat. Mindebből az következik, hogy az egyes szakterületek iránti érdeklődés lényegében nem változott, hogy olvasóink foglalkozás szerinti összetétele, érdeklődése viszonylag állandó. Mint később látni fogjuk, korántsem ilyen állandó az egyes szakokon belül a legkeresettebb folyóiratok címanyaga. Ezek rangsorában már lényegesebb eltolódások tanúi leszünk. Ennek okára dolgozatunk 2. 2.2. és 2.2.3 fejezeteiben próbálunk majd választ adni. A kölcsönzés formájában használt anyag szakmegoszlása, csakúgy mint 1966ban, most is — volumenéhez képest — meglehetősen heterogén képet mutat, mivel a 233 kölcsönzött periodikum 47 szakterületet érint. Nagy, monografikus jellegű tanulmányokat tartalmazó, elsősorban humán tárgyú periodikumok (más könyvtárakban esetleg könyvként kezelt kiadványsorok), melyek feldolgozása a használó részéről hosszú időt igényelt, illetve vidéki vagy külföldi kutatóhelyek által kikölcsönzött speciális tárgykörű, természet-, vagy alkalmazott tudományi periodikumok képezték e használati forma legtöbb anyagát és eredményezték 1973-ban csakúgy mint 1966-ban az említett heterogénséget. A fényképeztetés formájában használt periodikumok (104 cím) még 4 százalékát sem képezték az 1973-ban összesen használt 2743 folyóiratnak. Az összes fényképeztetett periodikum mintegy 60 %-a a 10 leghasználtabb szakterület anyagából került ki mindkét vizsgált időszakban. A fotomásolat formájában használt anyag, 1973-ban éppúgy mint 1966-ban, szinte ellentett szakkihasználtsági képet mutat, mint a helyben olvasotté. A 10 leggyakrabban fényképeztetett szakterület között mindössze 2 (1966-ban), illetve 3 (1973-ban) a humán vonatkozású. A xerox-másolat formájában használt periodikumok szakmegoszlása — az egyetlen "naptár" szak kivételével — , a helybenolvasásnál regisztrált valamennyi szakterületre (56) kiterjedt 1973-ban, alapfelmérésünk készítésének évében. Az összes xeroxoztatott periodikum 48 % -a a 10 leghasználtabb szakterület anyagából került ki. A 10 leghasználtabb szakterület között fele-fele arányban vannak humán-, illetve természet-,vagy alkalmazott tudományt érintők.Ez a szakmegoszlási kép eltér mind a helybenolvasásnál tapasztalt erősen humán-központú, mind pedig a fényképeztetésnél megfigyelt túlnyomóan természettudományi periodikumokra kiterjedő használat szakmegoszlási képétől. 13. és 18. táblázatunk adataiból arra
