Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)

2. Az Akadémiai Könyvtár 1973. évi periodikum-forgalma a használt anyag nézőpontjából

55 a következtetésre juthatunk, hogy a xerox-másolat készíttetés könyvtárunkban, minden szakterületen egyaránt a helybenolvasás fontos, sőt nélkülözhetetlen ki­egészítő használati formája lett. A különféle használati formák elemzése, értékelése után az egyes állomány­típusok szakmegoszlási képét tegyük vizsgálatunk további tárgyává. A 10-13. táb­lázatból levonható legszembetűnőbb következtetés az, hogy a kurrens külföldi anyag minden egyes használati formában és a szakok 75 %-ában messze a leghasználtabb. Mivel az idézett állományelemző tanulmányunk (Bükyné 1977) folytán rendelkezé­sünkre álló részletes állományadatok kizárólag a kurrens külföldi periodikumokra vonatkoznak, ezen állománytípus használtságát 2.2.4-es alfejezetünkben az állo­mányadatokkal párhuzamba állítva fogjuk részletesen bemutatni. így jelen feje­zetünkben a kurrens külföldi periodikumok használtságáról bővebben nem is szó­lunk. A kurrens magyar periodikum-féleségek 61,83 % -os kihasználtsága (Id. 5. táblázat) — bár 1966-hoz képest 11 % -kai visszaesett, —még mindig igen magas­fokú. Ebből egyrészt arra következtethetünk, hogy a magyar periodikumok könyv­tárunk olvasói gárdája számára állandóan használt, értékes információs bázist képeznek; másrészt, mint válogató jogú kötelespéldány-gyűjtő könyvtárnak fokozó­dik a felelőségünk a megtartásra szánt új magyar periodikumok kijelölésénél, mi­vel éppen a kurrens magyar periodikumok csaknem minden szakterület vonatkozá­sában érdeklődési alapot jelentenek olvasóink számára. Az állománytípus magas kihasználtságát emellett részben az is magyarázhatja, hogjr az Akadémia kiadásában megjelenő periodikumokat -az olvasók sok esetben, elsősorban az Akadémiai Könyv­tárban keresik. 1966-hoz képest mintegy 30 szakterületen növekedett a használt kurrens magyar periodikum-féleségek abszolút száma, 12 tudományterületen nem volt szignifikáns változás, s végül 14 szak esetében használtak kevesebb kurrens magyar periodikumot 1973-ban mint 1966-ban. A csökkenés azonos arányban érin­tett humán- és természet-, illetve alkalmazott tudományt képviselő periodikumo­kat. Bizonyos szakterületeken a használat növekedését vagy éppen csökkenését az állomány nagyságában időközben végbement változások is eredményezhették. Egyes szakfolyóiratok megszűnése, más tudományág területén viszont több új periodikum megindulása szolgálhat részben magyarázatként a kialakult helyzetre nézve. A könyvtárban lévő régi (nem kurrens) magyar periodikum-féleségek kihasz­náltsága jelenleg is meglehetősen alacsony, az összes használt folyóiratnak 12-13 % -át tette ki 1966-ban és mindössze másfél százalékos, — szignifikánsnak sem­miképp nem tekinthető —, emelkedést tapasztalhattunk 1973-ban. A szakmegosz­lási skála itt jóval szűkebb mindkét vizsgált időszakban, mint a kurrens magyar periodikumok esetében, már csak azért is, mivel számos újonnan kifejlődött tu­dománynak (például atomfizika, radiobiológia stb.) ebben a sávban még nincs anyaga, illetve előzménye. A használt szakterületek 85 % -a azonos mindkét fel­mérés idején. Ezen állománytípus használatára vonatkozóan 1966-ban megállapí­tott "legjellemzőbb" szakmegoszlási kép 1973-ra is maradék nélkül érvényes. A humán- és társadalomtudományok aránya a természet- és alkalmazott tudományoké­hoz viszonyítva: 80:20. A könyvtár állományának profil szerinti kihasználtsága a régi magyar periodikumok esetében érvényesül a legerőteljesebben. Végül, néhány szakterület adatainak megbízhatóbb értékelése érdekében némi tájékoztatással tar-

Next

/
Thumbnails
Contents