Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)
1. Szakirodalmi áttekintés
20 nítetten a periodikum-használat adatai, pedig a használt anyag szakmegoszlásáről egyébként igen részletes adatfeltárást nyújt (Rohla 1971, 189-193.p.). Borsy Márta (1979) kitűnő dolgozatban tárta fel a Pécsi Orvostudományi Egyetem Könyvtárának periodikum-forgalmát, ám kizárólag a kurrens külföldi periodikumokra vonatkozóan. A felmérés egy évre terjedt ki és kölcsönzési bizonylatok számbavételén alapult. A könyvtárban az egyetemi hallgatók olvasása csak másodlagos az orvosi kutatók, klinikusok és egyéb olvasók csoportjain belül, ezért igen fontosak idevágó összehasonlító megállapításai. "Legtöbbet olvastak a vizsgált 1 év alatt a kórboncnokok, 430 kölcsönzésükkel az összes kölcsönzés 10,28 % -át tették ki. Második legtöbbet olvasók a vegyészek, ők 304 db-ot kölcsönöztek, ez 7,24 % -ot jelentett. Harmadik helyen az orvostanhallgatók állnak ... 300 kölcsönzéssel, ez pedig 7,14 % -ot jelentett" (Borsy 1979, 126-128.p.). Majd a továbbiakban ugyanígy százalékos arányban adja meg a belgyógyászok, az élettanosok, az urológusok és a marxista-leninista tanszék munkatársainak kölcsönzési értékeit. A dolgozat nemcsak tanszékenként, hanem az olvasók foglalkozásának finomabb bontásában is bemutatja a kölcsönzési adatokat (az "egyéb" kategóriát is számítva 31 fog- ' lalkozási ágat különböztet meg, ebben az összes orvosi szakág szerepel). Borsy Márta eredményeit mi magunk az Akadémiai Könyvtárban olvasó orvosok olvasási szokásainak bemutatásánál tudjuk majd összehasonlítási alapként felhasználni. De nézzünk meg az egyetemi hallgatóság olvasását illetően egy külföldi elemzést is. A nyugatnémet egyetemek hallgatóinak olvasási szokásait világítják meg H.Meister — J.Weiss (1978), J.Weiss (1978) és H.Meister (1978). Ők — Németh Zsófia eredményeihez hasonlóan — a filológiai, a társadalomtudományi, a természettudományi és a mérnökkari hallgatók olvasása között nyilvánvaló "szakspecifikus" olvasási szokásokat, szokáskülönbségeket állapítanak meg. Ezek részletezésébe azonban itt nem bocsátkozunk, a magyar viszonyoktól eltérő egyetemi rendszerről lévén szó. I.7.2 Az olvasásmód szociológiai vonatkozásai A tudományos olvasás szociológiai vonatkozásainak sorában mindjárt elsőként az a kérdés merül fel, hogy adott társadalmi csoportoknál, vagy foglalkozási ágaknál, milyen olvasótípusok figyelhetők meg. Ahhoz, hogy erre válaszolni tudjunk előzetesen az olvasásnak, vagy az olvasói attitűdöknek a tipológiáját kell ismernünk. Már korábban (12.p.)bemutattuk az M.B.Line és A.Sandison által definiált "kiegészítő" és "alapozó" olvasási formák közötti különbséget. E szembeállításnak — jóllehet Line-ék ezt nem hangsúlyozták kellően — van olvasásszociológiai vonatkozása is: erre utalnak 1971-ben közzétett munkám eredményei is, miszerint a társadalomtudományok kutatói körében az ún. "kiegészítő" olvasásnak nagyobb szerepe van, mint a természettudományok kutatóinál. Érdekes nézőpontból közelíti meg a témát D. J. Amick (1973), aki a tudományos elit olvasási szokásait igyekszik realisztikusan megvilágítani. Az "elit" elkülönítése a "nem elit"-tői nem időszerű szembeállítás, de ha D.J, Amick tanulmányát elolvassuk, meggyőződünk afelől, hogy éppen a tudományos olvasás esetében valóban elkülönítetten
