Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)

1. Szakirodalmi áttekintés

18 tok (SCI, Physics Abstracts stb.) referátumanyaga szolgáltatta. Az eredmények öszszesítése után a következő megállapításra jutott: "a tudományos szakirodalomban az USA-nak elsődleges pozíciója van, amit — jelentékeny távolságban emögött — a Szovjetunió követ, sorrendben ezután, de messze az USA és a Szovjetunió mögött, az Egyesült Királyság és Németország, majd Japán és Franciaország következik." (Narin — Carpenter 1975, 91.p.) Adott országok folyóirataiban megjelent folyóiratcikkek hivatkozottságának általános értékeinél jóval érdekesebb az, hogy mely tudományszakoknál változik, ill. törik meg ez az általános hierarchikus rend, akkor ha csak a külföldi publikációkban jelentkező hivatkozásokat vesszük alapul. Például kiemelkedően sok hivatkozás vonatkozik más országok kutatói részéről nagybritanniai folyóiratcikkekre a molekuláris biológia, a biológiai rendszertan és a pszichológia területén. Németország és az Egyesült Királyság kémiai, bányászati-kohászati, fizikai és geofizikai tárgykörű folyóiratcikkeit — kb. egyenlő eloszlásban — szintén a nevezett országok nemzetközi tudományos idézettségi pozícióját meghaladó szinten idézik külföldön .messze az ilyen jellegű japán és francia folyóiratcikkek előtt. Az USA-ban megjelent folyóiratcikkek a következő tudományterületeken belül élveznek nemzetközi figyelmet, kiemelkedően magas külföldi hivatkozottságot, idézettséget: fizika és geofizika, molekuláris biológia, biológiai rendszertan, pszichológia, mérnöki tudományok általában. A Szovjetunióból és az USA-ból származó folyóiratcikkek egyaránt nagy mértékben hivatkozottak külföldön a matematika és a kémia, valamint a bányászat és kohászat terén. A molekuláris biológia, a biológiai rendszertan és a pszichológia terén a Szovjetunióból származó folyóiratcikkekre külföldön (ti. a Szovjetunióhoz viszonyítva külföldön) a vizsgált időszakban a korábbi szinthez mérten lassan csökkenő %-arányban hivatkoznak. Az adatok az 1965-1972-ig terjedő időszakra érvényesek. Ecsedy Judit (1973, 337. p.) — az 1960-1964 között Magyarországon megjelent nyelv- és irodalomtudományi szakfolyóiratok (30 folyóirat) cikkeinek hivatkozásaiban — az alábbi országok szerinti hivatkozási sorrendet tapasztalja a hivatkozott folyóiratok származási helyét alapul véve: Szovjetunió (215 hivatkozás), USA (189), Csehszlovákia (182i, Németország (180), Franciaország (172), NSZK (119), Finnország (118), NDK (117), Anglia (106), Olaszország (103), Bománia (94), Lengyelország (78), Jugoszlávia (59), Ausztria (58), Hollandia (47), egyéb (99). Legtöbb hivatkozás nyilván német folyóiratra esett, s csak azért került a német terület hátrányos helyzetbe, mivel a szerző a II. világháború előtti helyzetet "Németország"-nak nevezte, az ez utánit pedig külön vette "NSzK"-nak és "NDK"-nak. — Hazai viszonylatban még Faragó Lászlóné (1978) tanulmánya foglalkozik a hivatkozások forrás-folyóiratainak országonkénti számbavételével társadalomtudományi folyóiratok vonatkozásában. O a hazai folyóiratokra való hivatkozásokat is figyelembe vette és arra az eredményre jutott, hogy a legtöbb hivatkozás magyarországi folyóiratokra vonatkozik, majd az USA következik. 1.7 Olvasásszociológiai nézőpontok A szakirodalom bemutatásában — utolsó előtti fejezetként — néhány olvasásszociológiai vonatkozásra szeretnék rámutatni.