Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)
1. Szakirodalmi áttekintés
19 1. 7.1 Az egyetemi hallgatók olvasási szokásai A magyar szakirodalomban az utóbbi években több olyan tanulmány jelent meg, amely az egyetemi hallgatók körében tapasztalható olvasási szokásokat vizsgálja. Németh Zsófia (1973) tollából származik a témát érintő legértékesebb feldolgozás. O a szegedi József Attila Tudományegyetem természettudományi kara hallgatóinak könytárhasználatát vizsgálta a bölcsészkari hallgatók olvasási szokásaival való összehasonlításban. Elemzését az 1969/1970., valamint az 1971/1972. tanévre terjesztette ki (reprezentatív hónapok forgalmának vizsgálatával). — Bizonyos időtartamon belül az időbeli változások bemutatására is módja nyílt. Érdekes, hogy míg a bölcsészhallgatók 96,4 % -a iratkozott be a könyvtárba, addig a természettudományi kar hallgatóinak csak 67, 7 % -a. De nem csak a beiratkozásban, hanem a használat gyakoriságában is jelentős eltérés mutatkozik a bölcsészhallgatók javára. A természettudományi kar hallgatói közül a könyvtár iránti legnagyobb érdeklődést a fizika és a matematika szakos hallgatóknál figyelte meg. Az elsőéves rendszeres olvasók viszont kevesebb alkalommal látogatták a könyvtárat, mint a másod-, harmad- vagy negyedévesek. (Az átlagos használati alkalom az elsőéveseknél pusztán havi 2,6 alkalom.) Sok esetben — mivel sokak által igényelt tankönyveket kértek — a kölcsönzés nem volt kielégíthető. Ilyenkor a természettudományi kar hallgatói csak ritkán éltek az olvasótermi olvasás lehetőségével, ahol helybenolvasásra kikölcsönözhetetlen példányok álltak rendelkezésre a kért műből. Németh Zsófia úgy véli, hogy a tények láttán a könyvtárnak is változnia kell, szolgáltatásai formáit úgy kell alakítania, hogy a természettudományi hallgatók is otthonosabbnak, önmővelő és tudományos műhelynek érezhessék a könyvtárt. (Németh Zsófia a könyvtárlátogatás bizonylatai alapján tette megállapításait.) Az említett szerző két évvel később ismét szociológiai vonatkozású könyvtárhasználati tanulmánnyal gazdagította az idevágó hazai szakirodalmat (Németh 1975), jóllehet munkáját szerényebben "statisztikai elemzésnek" nevezi. Ezúttal nem pusztán egyetemi hallgatók kerülnek bemutatásra, hanem az összes szegedi felsőoktatási intézmény, egyetem, főiskola hallgatóiról kapunk hites könyvtárhasználati képet. Emellett nemcsak az Egyetemi Könyvtár forgalma kerül bemutatásra, hanem a Somogyi Könyvtár bizonyos könyvtárhasználati adatai is szerepelnek a dolgozatban összehasonlító célzattal. Mindkét dolgozat értéke, sőt újdonsága — többek között — az, hogy szakaszonként vizsgálja a hallgatók könyvtárhasználatát, s így képet nyerünk ennek időszakonkénti változásairól, és az így nyert kép a tanév fokozódó vagy enyhébb követelményeket támasztó időszakaival párhuzamba állítható. Németh Zsófia művéből az is kitűnik, hogy a könyvtár segítségnyújtása más-más lehetőségű és természetű a különféle szakos hallgatók számára. Hogy e vonatkozásban mi a hiteles kép, ez már átvezet a "tájékozódás szociológiájának" területei felé. A Budapesti Műszaki Egyetem hallgatóinak könyvtárhasználatáról — inkább a forgalmi adatok bemutatása, semmint olvasásszociológiai vonatkozások feltárása formájában — alapvető képet nyújt Rohla Mártonná (1971). Sajnos dolgozatát a magunk részéről nem tudtuk haszonnal forgatni, mivel nem szerepeltek benne elkülö-