Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)

1. Szakirodalmi áttekintés

15 másokban nagyobb számú "kiegészítő" olvasmány adata szerepelhet hivatkozásként s ez természetesen módosítja a felezési időt. A társadalom- és természettudományi szakirodalom hivatkozásmegoszlásának különbségeit vizsgálja két jólismert tanulmány (Price 1970, és Garvey — Lin — Nelson 1970). A két tanulmányt együttesen mutatja be és elemzi J.Rafsnider (1975). D. J.Price^ — aki éppen e munkájában határolja el a "kemény" tudományokat (természettudományok) és a "lágy" tudományokat (társadalomtudományok) egymástól — azt állítja, hogy a természettudomány ismeretanyaga sebesebb növekedésű, mint a társadalomtudományoké; az előbbi nagyobb mértékben hivatkozik a szakterületen nemrég elért eredményekre, az utóbbi viszont a régebbi vagy archiv dokumentumokra. Ez magyarázza a két terület közötti felezési időértékek eltérőségeit. D. J. Price-szal szemben W. D.Garvey és munkatársai a könyv- és folyóiratkiadás nyomdai átfutásának eltérő sebességével magyarázzák a szóban forgó jelenséget (ti. a két nagy terület felezési időértékeinek különbségeit). J.Rafsnider mindkét magyarázat részbeni igazságát elfogadja s a nevezett jelenséget a két tényező együttes hatásával magyarázza. Elsősorban a kutatók információszerzési és adatgyűjtési szokásainak, lehetőségeinek eltérőségeit vizsgálva foglalkozik B.Skelton (1973) a természettudományi és a társadalomtudományi kutatás különbségeivel és a kutatók eltérő helyzetével. 1.5 A Bradford-féle szóródási törvény és az egyes szakok leggyakrabban használt folyóiratainak kapcsolata 1971-ben megjelent kötetemben ismertettem Bradford szóródási törvényét (Bükyné 1971,18.p. és 216.p.) és ennek B.C.Vickery által kidolgozott finomítására is utaltam (Bükyné 1971, 19.p.). Mint közismert, ez a törvény arra az arányra vonatkozik, ami a szakanyagnak kifejezetten szakfolyóiratokban (nucleus) való jelentkezése és rokonterületi szakfolyóiratokba való szétszóródása között fennáll. J. C.Baughman (1974) igen pozitívan értékeli a Bradford-féle szóródási törvény könyvtári alkalmazhatóságát a szerzeményezés területén. O 71 különféle folyóirat 446 szociológiai tanulmányának hivatkozásanyagát vizsgálja. Megállapítja, hogy — Bradford szóródási törvényének megfelelően — kisszámú folyóiratban található a hivatkozott anyag nagy része. Ebből azt a következtetést vonja le,hogy a viszonylag nem nagy számú 'törzs' -folyóirat beszerzése a használók igényeinek magasszintű kielégítését biztosítja. Ecsedy Judit (1973) is — többek között — ilyen célzattal vizsgálja a Magyarországon megjelenő nyelv- és irodalomtudományi folyóiratok (30 folyóirat, 19601964 közötti évfolyamok) külföldi folyóiratokra való hivatkozásainak szóródását.Kimutatja, hogy 1936 hivatkozásból 445, tehát a hivatkozásoknak mintegy negyede 19 alapvető jelentőségű folyóiratra esik (Ecsedy 1973, 334.p.). Folytathatnám tovább a Bradford-féle szóródási törvény különféle mintákon megállapított értékeinek szakirodalmi felsorolását, de célom nem a minél több nemzetközi adat bemutatása, hanem a tapasztalható tendenciák érzékeltetése.