Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)

1. Szakirodalmi áttekintés

16 1. 5.1 A szakirodalomban számos esetben azt tapasztaljuk, hogy egyes szakírók nem a hivatkozásokban szereplő folyóiratok szóródásának vizsgálatát veszik alapul ahhoz, hogy egy-egy szakterület kutatói által használt legfontosabb folyóiratok állományát megállapíthassák. A szerzők hivatkozásaikban ugyanis már eleve alapvető folyóiratokat teljesen figyelmen kívül hagynak. Elsősorban a periodikusan megjelenő szakbibliográfiák, valamint a referáló lapok (Chemical Abstracts, Current Contents, Index Medicus stb.) — jóllehet mindennapos segédletei a kutatónak — esnek ki jellegüknél fogva a hivatkozott periodikumok sorából. De egyéb kifogás is felmerül a Bradford-féle szóródási törvény alapján nyert végeredménynyel szemben, például az, hogy e törvény érvényessége az interdiszciplináris tudományok szóródási képénél megbízhatatlan (vö. BUkyné 1974b, 572-575.p.). Ezért a 'törzs'-folyóiratok megállapításánál más módszerekhez is nyúlnak. Marton János (1976) az olvasók száma szerint sorrendezte a folyóiratokat s a hivatkozásszóródás vizsgálatát mellőzte. Az olvasók számától el is tekinthetünk, s azt is vizsgálhatjuk, hogy hány alkalommal vették kézbe az adott folyóiratokat. A kérések ilyen kumulációjára építi a 'törzs'-folyóiratok megállapítását R.Goehlert, aki a közgazdászok és külön az államtudományi szak kutatói által használt legkeresettebb 25 folyóiratot szedi listába (Goehlert 1978, a listákat a cikk magyar nyelvű ismertetése is közli, vö. Balázs 1979, 120. p.). Ám pusztán a használati alkalmak számán mért keresettség félrevezető is lehet: egyetlen kutató egy adott folyóiratot esetleg nap mint nap használ, s jóllehet más nem is kéri, mégis a gyakran használt periodikumok listájára kerülhet (kisebb szakkönyvtárakban végzett használatelemzésnél, — ahol a nagy számok törvénye nem hathat kiegyenlítőleg — kell számolnunk ezzel a hibalehetőséggel). 1.6 A használt periodikumok nyelv és kiadási hely szerinti megoszlása 1.6.1 A nyelvi megoszlás tükröződése a könyvtári használatban A használt anyag nyelvek szerinti megoszlásának megállapítása mindig nagy fontossággal bírt a szakirodalom-használati felmérésekben. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy adott könyvtárak olvasóinak nyelvismerete között a színkép annyira eltérő, hogy e tekintetben a könyvtárak olvasói (különösen nemzetközi vonatkozásban) alig hasonlíthatók össze. M. Novak (1977) említi, hogy a hetvenes évek közepén két hannoveri könyvtár (UB = Egyetemi Könyvtár, TIP = Országos Műszaki Könyvtár) vizsgálni kezdte, hogy állományában milyen a forgalma az orosz nyelvű, valamint a kelet-ázsiai,főleg japán és kínai nyelvi szakfolyóiratoknak.Ez utóbbi nyelveket, az oroszt is, a két könyvtár egységesen keleti nyelveknek nevezte. Megvizsgálták, hogy a műszaki és az egzakt természettudományi szakok viszonylatában miként viszonyul az ilyen nyelveken olvasott szakanyag a nyugati nyelvű ugyanilyen anyag használatához. Megállapították, hogy a "keleti nyelveken" közzétett anyag gyorsabban válik "ritkán használttá". Ha a fenti megállapítást tudomásul vesszük is — és ehhez hasonló fel-