Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)

3. Az Akadémiai Könyvtár 1973. évi periodikum-forgalma és az olvasók

153 Az állománytípusok A jelzett típusú anyagot xeroxoztatók száma és állománytípus kombinációk megnevezése a rendkívül gyakran (21190 alkalommal) xeroxoztatóknál az egyetlen alkalommal xeroxoztatóknál az előbbi kategóriákba nem sorolhatóknál: (az ún. "törzs xeroxoztatók" legnagyobb része e kategóriában!) Összesen: 1973 1973 1973 1973 km rm kk rk km+rm km+kk km+rk rm+kk kk+rk km+rm+kk km+kk+rk rm+kk+rk km+rm+kk+rk 2 8 1 6 1 1 5 1 1 51 14 199 6 33 21 185 21 41 1 9 10 6 3 1 1 86 35 392 6 22 47 1 10 11 11 4 1 2 26 270 332 628 58. táblázat Táblázatunk adatai önmagukért beszélnek, a xeroxoztatók 76 % -a használt kurrens külföldi periodikumot, 62 %-a pedig csak ilyen típusú folyóiratokból xeroxoztatott. A kurrens magyar periodikumok xeroxoztató inak aránya lényegesen alacsonyabb (27,5 % ) mint a helyben olvasóknál. Végül a régi külföldi állománytípus iránti érdeklődés a xerox-másolat készíttetőknél is a legalacsonyabb, az összes xeroxoztató kutatónak mindössze 4 %-a igényeit másolatot régi külföldi periodikumből. 3.5 A használt periodikumok nyelve. Következtetések az olvasók nyelvismeretére vonatkozólag. Évek óta napirenden tartott, jelentős kérdés a hazai tudományos életben, a magyar kutatók idegennyelv ismerete. Vitatéma többek között az, hogy a kutatók a külföldi tudományos konferenciákon való részvételhez szükséges "konferenciális" szinten milyen százalékarányban, és milyen nyelveken tudnak; állandó felmérések alapját képezi a fiatal, az egyetemről éppen kikerült kutatói státusban elhelyezkedett dolgozók nyelvtudásszintjének vizsgálta. Felmerült az egyes nyelvek vonatkozásában kimutatható nyelvtudásbeli hiányosság kérdése, az egyes szakterületekhez viszonyított nyelvtudósi minimum kérdése stb. Mi a kutatók nyelvtudósi szintjének megvilágításához — vizsgálataink alapján — egy sajátos adalékkal szolgáltunk már előző használatelemzésilnkkor, nevezetesen azzal, hogy milyen nyelveken olvasnak szakirodalmat egy-egy szakterület kutatói. Az 1973-ra vonatkozó jelen felmérésünk adatai viszont már módot nyújtanak arra is hogy a két időszak periodikum-használóinak — legalábbis az olvasási szinten tükröződő —, nyelvtudásbeli jellemzőit összehasonlíthassuk. Ám még az így nyert összetett képből sem szabad helytelenül általánosítani és belőle azt a következtetést levonni, hogy ez a kép egyúttal az Akadémiai Könyvtár periodikum-állományát használó kutatók nyelv-