Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)

3. Az Akadémiai Könyvtár 1973. évi periodikum-forgalma és az olvasók

154 tudásának tükörképe. Dörnyei Sándor is fokozottan hangsúlyozza ezt, amikor jelen dolgozatomról adott lektori véleményében arra a személyes tapasztalatára hivatkozik, hogy például a xerox-másolatok készíttetése sok esetben fordíttatási célzattal történik. Ugyanez egyébként a kölcsönzések esetében is előfordulhat. Fejezetünk címével is éppen arra utalunk, hogy következtetéseket próbálunk levonni adataink segítségével egy-egy szakterület nálunk megforduló kutatóinak nyelvismeretére vonatkozólag. Hiszen megnézhet valaki egy adott matematikai képletet egy kínai nyelvű matematikai folyóiratban anélkül is, hogy kínaiul értene. Másrészt a csak magyar folyóiratot használó olvasóink is rendelkezhetnek, esetleg "konferenciális szinten" egy vagy akár több idegen nyelv ismeretével is. Ezek persze szélsőséges példák, melyeket leszámítva a valóság általában mégis az, hogy egy bizonyos idegen nyelven megjelenő periodikum kézbevétele kutatói olvasási célzattal, az adott nyelvnek legalábbis passzív ismeretére joggal enged következtetni. Következő táblázatainkban kísérletet teszünk arra, hogy a humán, a természet- és alkalmazott tudományi területeken működő kutatók idegen nyelven való olvasását egymástól elkülönítve mutassuk be. A könnyebb áttekinthetőség érdekében, az előző táblázatainkhoz hasonlóan, a két vizsgált időszak megfelelő adatait egymás mellett tüntetjük fel. Az "egyetemi hallgatók", a "középiskolások" és a "nyugdíjasok" kategóriáinak tükrében az egyes (e kategóriák révén csak durván elkülönített) korosztályok nyelvtudási szintjére is némi fényt kívánunk vetíteni. Az "egyéb" és a "foglalkozásilag meghatározhatatlan" kategóriákat, mint nem szignifikáns anyagot ezúttal kihagytuk táblázatainkból. Valamennyi használati forma adatait a foglalkozási kategóriáknál összevontan adjuk meg, mivel akár helyben olvas valaki egy idegen nyelvű cikket, akár a xerox-másolatot használja, ez minden esetben azonos érvénnyel utalhat az illető nyelvtudására. Az egyes foglalkozási kategóriákhoz tartozó olvasók számát illetően itt megadott értékek tehát a 46. és a 48. táblázatunk jobb oldalán a jelzett foglalkozási kategóriákra vonatkozóan feltüntetett értékek összesítései. Az 59-61. táblázat esetében az egyes nyelveken való olvasást — helyhiány miatt — csak foglalkozási kategóriánként adjuk meg. Az egyes nyelveken való olvasás társadalom- és természettudományi, illetve műszaki tudományi összesítése azonban mégsem hiányzik: ezen összesítéseket ugyanis a 62. táblázat adatsorai tárják elénk. 3. 5.1 A társadalomtudományok művelői által használt periodikumok nyelve A következő 59. táblázataunk kizárólag a társadalomtudományi, azaz a humán területeken dolgozó kutatók olvasmányainak nyelvére vonatkozóan szolgáltat adatokat. Ide vettünk azonban egy-két olyan foglalkozási ágat is, amelynek százszázalékos idetartozás a vitatható. Ide számítottuk teljes egészében például a "könyvtáros, levéltáros, bibliográfus, muzeológus" kategóriákat, noha ezen olvasóink között lehetnek olyan személyek akik valójában természettudományi, vagy műszaki képesítéssel vállaltak el könyvtárosi állást. Ugyancsak ide soroltuk a "szerkesztő, fordító, lektor" kategóriát is, bár ezek tagjaira ugyanaz lehet érvényes, mint a "könyvtáros..." kategóriához tartozókra. A társadalomtudományi foglalkozásúak közé kerültek a tanárok is valamennyien, holott a matematika-, a biológia-, a kémia- és a fizikatanár esetében az idetartozás nem teljesen egyértelmű. Pszichológus olvasóink zöme viszont társadalomtudományi vonatkozású pszichológiai témán dolgozott, ezért soroltuk őket a humán foglalkozásúak közé. A fentiekben vázolt kisebb pontatlanságok megszüntetése érdekében nem folytattunk nyomozást, vagyis a kérőlapokon feltüntetett foglalkozás-meghatározásokat nem bontottuk tovább. Jóllehet így a humán tudományokat képviselők közé esetleg illetéktelenül bekerült néhány személy, de úgy véljük, ha ezeket fel is tudnánk deríteni és e csoportból máshová sorolnánk, statisztikánk végeredménye csak olyan kis mértékben változna meg, mely nyugodtan elhanyagolható. Állományelemző tanulmányainkban (Bükyné 1968, 1977), a periodikumok nyelvi megoszlásával kapcsolatban arra is kitértünk, hogy a nem világnyelveken megjelenő kurrens külföldi periodikumok milyen százaléka rendelkezik idegen nyelvű kivonattal. A periodikum-olvasás nyelvi megoszlásának vizsgálatakor azonban már nem lehettünk tekintettel olyan esetleges kérdések adatszerű megválaszolására, hogy az olvasók használták-e a kivonatokat, illetve milyen nyelvű kivonatok segítségével tájjékozódtak az anyagban.