Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)
1. Szakirodalmi áttekintés
10 rétű, kiterjed az idézések évjáratok szerinti eloszlására, nyelvi megoszlására, valamint a hivatkozott folyóiratok eredet szerinti megoszlására is. Jelenleg a szakmegoszlás érdekelne bennünket, erről összefoglalóan ugyan keveset mond, de reprezentatív jegyzéket állít fel a nemzetközi szociológiai folyóiratokból (A "Külföldi kurrens szociológiai folyóiratok Magyarországon 1972-1973" c. lelőhelyjegyzék, valamint az OSZK országos lelőhelyjegyzéke alapján) és megnézi, hegy ezekre a folyóiratokra milyen mértékben, számban történik hivatkozás. Mint a jegyzékből látjuk, igen sok jelentős folyóirat említetlenül marad. Idevágó megállapítása a következő: "Ha a kapott adatainkat összevetjük Sz.Nagy Lajos (1976) a néprajzkutatás terén végzett vizsgálatainak eredményével, meg kell állapítanunk, hogy ott a hivatkozásbázis lényegesen koncentráltabb és sokkal inkább a szűkebb szakterület folyóirataira hagyatkozik. Ha a fent közölt összevetésünket a hazai folyóiratbázissal vizsgáljuk, [érthetőbben: Ha a fenti összevetésünkből következtetést akarunk levonni — az átfogalmazás tőlem: B.H.M.] sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a felhasznált [külföldi] irodalom majdnem véletlenszerű. ... a nagy példányszámban meglevő folyóiratok kihasználtsága [ti. kihasználatlansága], a hivatkozott folyóiratok teljes szórtsága... arra mutat, hogy információbázisunk nem kellően feltárt, propagált, szervezett." (Faragó 1978, 690.p.) Ecsedy Judit (1973) az 1960-1964 közötti 5 évben megjelent hazai nyelvtudomány i és irodalomtudomány i folyóiratok (valamint évkönyvek) külföldi folyóiratközleményekre utaló hivatkozásait elemezte. Gondosan feltárta a hivatkozott közlemények időbeli szóródását. Bemutatta az idézett folyóiratok közreadási hely (ti. ország) szerinti, valamint nyelvek szerinti megoszlását. Cím szerint (és idősávokra bontva) bemutatta a legtöbbet hivatkozott külföldi folyóiratok rangsorának változását (10 - 10 - 10 folyóiratra vonatkozóan). Egyet azonban nem tett meg:nem világította meg azt, hogy a hivatkozások anyaga a nyelvtudományon, 111. az irodalomtudományon belül milyen részterületek között szóródik szét. Sőt még a nyelvtudományt sem választotta el az irodalomtudománytól. Mindehhez természetesen a hivatkozásokat szakozni kellett volna, s nem csak azt vizsgálni, hogy milyen folyóiratban jelentkeznek ezek. Szakember megkérdezésével viszonylag nagyobb hibaszázalék nélkül elvégezhető lett volna ez a szakozás, s így feltárult volna előttünk az 1960-1964 között hazánkban tevékenykedő nyelv- és irodalomtudősok érdeklődésének részletesebb szakmai-tematikus "színképe". — De nézzünk példát természettudományi elemzésre is! A.W. Hafner (1976) a fiziológiai szakirodalom hivatkozásait elemezte, 8 flziológiai folyóiratnak 1970-1972 közötti évfolyamait tanulmányozta s ezeken belül 31669 hivatkozást. E nagyszámú hivatkozás 909 különféle folyóiratban jelentkezik. Megállapítja, hogy ennél a 909 folyóiratnál igen nagy a szóródás a különféle tárgykörök között. A szoros értelemben vett fiziológiai folyóirat (az Ulrich*s International Periodicals Directory fiziológiai szakjának anyaga alapján) pusztán 40, a 909-nek mindössze 4,4 % -a, a többi hivatkozott folyóirat a rokon- és a határtudományi területek folyóirata. A hivatkozások mennyiségénél már kedvezőbb a szakág érintett" sége: ezek 39 % -a esik a 4,4 % -nyi — szoros értelemben vett — fiziológiai folyóiratra.
