Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)
1. Szakirodalmi áttekintés
11 De ne folytassuk a sort! Valójában még tömegesen említhetnénk hivatkozás elemzéseket, melyeknél az elemzés szakcsoportonként valósul meg. Vannak olyan felmérések is, amelyek nem egy-egy szakterület (vagy egyszerre több szakterület) folyóirataiból kiindulva ezek hivatkozásainak szóródását vizsgálják, hanem — mintegy fordított műveletként — az összes hivatkozást (az ISI adatbázisai ezen alapulnak) nézik és azt vizsgálják, hogy adott folyóiratok milyen rangsorral szerepelnek a viszonylag teljes hivatkozáshalmazatban. Ezzel a módszerrel meg lehet állapítani, hogy tudományáganként mely folyóiratok a legidézettebbek. 1.3.1.3 Hogy milyen problémákat és lehetőségeket rejt magában a hivatkozáselemzésnek mint módszernek könyvtárhasználati vizsgálatként történő felhasználása, erre is találunk példát a nemzetközi könyvtártudományi szakirodalomban. Vajon, ha könyvtári használatfelmérési módszerekkel kiderítjük egy szak folyóiratainak olvasottsági, keresettségi sorrendjét, lesz-e ennek a rangsornak pozitív korrelációja a szak területén hivatkozáselemzési módszerrel megállapított nemzetközi, (vagy országos) idézettségi rangsorral? Ilyenféle kérdéseket vetett fel P.Scales (1976). Kimutatta, hogy a Journal Citation Reports által évenként kiadott és a Science Citation Index (ISI) adatain nyugvó idézettségi sorrenden alapuló folyőiratlista, valamint az egyes folyóiratok idézettségi mutatója alig muta t egyezést a National Lending Library használati statisztikájábó l összeállított keresettségi folyóiratsorrenddel. A Journal Citation Reports szerint legidézettebb ötven folyóirat között csak 16 volt olyan, ami a NLL-ben is a legkeresettebb 50 folyóirat közé tartozott. A könyvtári használatelemzésekről tehát a jövőben sem mondhatunk le, és semmiképpen sem engedhetjük át a terepet a könyvtári használat közvetlen gyakorlatát maguk előtt nem látó idézetszámlálóknak. Hiszen — mint P.Scales kifejti — az idézetvizsgálato k bármennyire is egzaktak, másirányú információt nyújtanak mint a könyvtári használatvizsgálatok; az idézetvizsgálatoktól — a könyvtári munka megkönnyítése vonatkozásában — sajnos "még azt sem lehet várni, hogy megfelelő biztonsággal meghatározzák az egy-egy szakkönyvtár, ill. akadémiai könyvtár számára legfontosabb folyóiratok címanyagát" (Scales 1976, 22.p.) P.Scales nézeteit magáévá teszi R.Goehlert (1978) is, jóllehet P.Scales természettudományi, R.Goehlert társadalomtudományi témát vizsgált. P.Scales megállapításai komoly vitát váltottak ki, érvek és ellenérvek kaptak helyet a Journal of Documentation hasábjain. — Véleményem szerint mind a hivatkozáselemzéseken alapuló igényvizsgálatokra, mind a konkrét könyvtári használatelemzésekre szükség van, és éppen a két módszerrel nyert eredményeknek, tendenciáknak a különbségeiből, eltéréseiből tudunk valóban hasznos — mégpedig adott könyvtár vonatkozásában hasznos — következtetésekre jutni. A két módszer eredményeit egybevető diszkrepancia-vizsgálatnak azonban mérlegelőnek, alaposnak, sokrétűnek kell lennie. Hasonló álláspont jut érvényre J.Martynnál: "Kétségtelen — írja —, hogy a könyvtári állomány katalógusainak vizsgálata a hivatkozások elemzéséhez hasonló értékes információkkal szolgálhat és ha a könyvtárak nyilvántartják az olvasók által kikért, kölcsönzött vagy elolvasott dokumentumokat és ezeket a nyilvántartá-
