Bükyné Horváth Mária: A periodikumok használatának átalakulása az Akadémiai Könyvtárban 1966, 1973, 1980 (A MTAK közleményei 13. Budapest, 1983)
1. Szakirodalmi áttekintés
9 1,3.1 Hivatkozáselemzések Az ISI számítógépes adatbázisainak, a Science Citation Indexnek, valamint a Social Sciences Citation Indexnek megindulása óta, de már ezt valamivel megelőzően is egyre inkább elszaporodtak azok a kutatások, amelyek a szakirodalom használatát hivatkozásokon mérté k. 1.3.1.1 Ujabban egy-egy könyvtár használatának felméréséhez, módszerként a hivatkozásvizsgálatot is igénybe veszik, amikor egyes szerzők nem egy adott szakág periodikum-közleményeinek hivatkozásait tárják fel, hanem egy adott szakkönyvtár olvasói által publikált közlemények hivatkozásait. M.B.A. Campbell (1974) például a már említett Wolverhampton Polytechnic Library publikáló olvasóinak 19681972 között megjelent cikkeit, disszertációit, tervtanulmányait vizsgálta — többek között — a hivatkozások tárgykörök szerinti megoszlása alapján. 1. 3.1.2 Az imént említett könyvtárcentrikus hivatkozáselemzés mindamellett másodlagos a szakirodalomban. Elsődlegesen egy-egy tudományszak periodikumainak hivatkozásait szokták vizsgálni. Minthogy azonban adott szakterületről van szó, felmerülhet a könyvtárosban az a gondolat, hogy egy adott tudományszak képviselői a könyvtárban valamelyest ugyanazt az anyagot olvassák-e, amire közleményeikben hivatkoznak, s ugyanolyan megoszlásban-e, mint amilyen megoszlásban hivatkozásaikat közlik? Mint majd látni fogjuk sokan kétségbe vonják ezt az összefüggést. Mindenekelőtt nézzünk meg néhány elemzést! Ezek között is kezdjük a társadalomtudománnyal ! Károlyi Ágnes (1978) három magyar pedagógia i folyóirat (Magyar Pedagógia, Felsőoktatási Szemle, Pedagógiai Szemle) hivatkozáselemzését végezte el az 19751976. évekre. Dolgozatában ugyan kevés a szakmegoszlási vonatkozás, de ami csekély van, az is érdekes. Megállapítja például, hogy a 216 külföldi folyóiratcikkre való hivatkozás 126 folyóiratra utal. "Ebből pedagógiai jellegű 67, 15 a szélesen értelmezett pszichológia köréből való, 8 egészségügyi, 5 általános tudományos, 3 szociológiai, 3 könyvtártudományi, 3 irodalmi, a többi politikai, közgazdasági, filozófiai és néprajzi jellegű (profilú) folyóirat, 5 napilap." (Károlyi 1978, 697.p.) — A magyar periodikumokra való hivatkozások száma 570, ami 67 magyar periodikum között oszlik meg. Ebből 27 a pedagógiai jellegű periodikum. "Az egyéb hivatkozott magyar folyóiratot tekintve (40 féleség) a szociológiai jellegűek megelőzik a pszichológiai jellegűeket" — állapítja meg Károlyi Ágnes (1978, 698.p.). Kiegészítésül — a fenti szakmegoszláshoz — megadja azt is, hogy a hivatkozott periodikumok hány százaléka van meg az OPKM-ben. Megállapítja, hogy a 126 hivatkozott külföldi folyóirat közül 57 található meg itt, ebből 48 pedagógiai, 4 pszichológiai, 5 napilap. Őszintén kimondja a nem teljesen hízelgő adatot, hogy az OPKM 387 külföldi kurrens folyóiratára csak 15 % -ban hivatkoztak. A szociológi a vonatkozásában figyelemre méltó Faragó Lászlóné felmérése (1978), aki két magyar társadalomtudományi folyóirat (Szociológia, Valóság) hivatkozásait vette szemügyre elemző célzattal. Faragó Lászlóné elemzése igen sok-
