Rolla Margit: Kaffka Margit. 2. Út a révig (A MTAK közleményei 12. Budapest, 1983)

Út a révig

78 A család 1919-ben kiment Németországba és Münchenben éltek. Zsazsa ott van férjnél. A levelet az Uj Időknél dolgozó Benedek Rózsi kapta tőle, aki aztán nekem adta. Kaffka Margit levele Ullmann Zsazsához. Kézírás. Er. IV. "Kedves Zsazsa! Hirtelen vidékre kellett mennem felolvasni; ebből az következik, hogy májusban 3 órát pótlunk utána. Ne ijedj meg, lecke nem lesz akkor már. Keddre írja le az "Ázsiai kulturá"-t. Üdvözli Kaffka Margit." * 1913 júniusában Kaffka Margit a Kigyó utcában egy dohánybolt előtt Héczey Erzsébettel[76] találkozott, aki akkoriban jórészt Rómában élt. Héczey Erzsébet ezt így mondta el nekem: — "Mi van veled? — kérdeztem tőle. — Látom rajtad, hogy bánt valami. —Tudod mit? Én most pár napra Erdélybe megyek, s utána Rómába. Te is jössz velem. Addig készülj el. Két hétig vendégem leszel. Utazásodról is én gondoskodom." Igy jutott el ezen a nyáron Kaffka Margit Rómába. Ott az egyházi Rómában Luttor Ferenc, [77] — aki kánonjogi tanácsos volt a vatikáni követségen, Serédi utóda, — kalauzolta. Ebből az útból két vers született: A villa d'estei Diana Tivoli, 1913, és a Madonna delle katakombe Róma, 1913, Ez a Héczey Erzsébet erdélyi családból, Kolozsvárról származott, Erdélyben is ment férjhez, de hamar elvált. Sokáig élt Párizsban. Rendkívül művelt, intelligens, olvasott ember volt — és hermafrodita. Rómában és Firenzében is villája volt. Mikor Erdős Renée a Bródy-affér után halálkeserűen szédelgett, ő kivitte magával Firenzébe. Ott Erdőst áttérítette a keresztény hitre. A Vatikán kápolnájában volt a keresztelő, — és már éppen egy zárda főnöknőjének választották volna meg, mikor megjelent Héczey Erzsébetnél FUlep Lajos[78], ott megismerte Erdős Renéet és elvette feleségül. — A házasság nem tartott sokáig. 1918-ban Fülep Lajos abban a házban lakott, a Logodi utca 51-ben, ahol mi is laktunk. Szőke fiatal felesége és egy szabadon repkedő kanári madara volt. Abban az időben a ház lakóbizottsági elnökének Édesapámat választották meg. Hozzánk jártak a lakók különböző ügyek, rendeletek megbeszélésére. Igy többször találkoztunk Fülep Lajossal is, akit a "Krisztus-fejű ember"-nek neveztünk. Egyszer egy rendelet ügyében jött le hozzánk. Azt mondja Édesapám, a kislányom éppen most magyarázta el nekem, hogy ezt a rendeletet háromféleképpen lehet érteni. —