Rolla Margit: Kaffka Margit. 2. Út a révig (A MTAK közleményei 12. Budapest, 1983)

Út a révig

149 A Budapesti Szemlében k.l. — Kéky Lajos[109] — így ír az Állomások-ról: "A regény úgynevezett kulcsos regény." — "Valóban az már visszaélés a regény formájával, amit a regény szerzője elkövet. Folyton zavarban vagyunk: regényt olvasunk-e vagy emlékiratot, vagy pasquilt? Azt azonban meg kell mondanunk, hogy az írónő igen éles és intelligens szemléletnek adja bizonyságát a kulcsos részletekben is. Ezt remélhetően készséggel és hálásan fogják elismerni az ábrázoltak is." "A regény úgy látszik a Nyugat írói körét mutatja be, közlönyük történetéhez fűződik." —"rajza rendkívül nagy terjedelmű: s roppant szétmállóvá teszi a regényt. — Itt az írónő elől egészen félrecsuszamlott művészi célja s teljes elmélyedéssel a "pesti íróvilág rajzát" akarta adni. A rajz egyébként nem közönséges és érdektelen panoráma, érdemes egy kissé beletekinteni." —Azt írja róluk: "Az egész társaságnak a szó, a szó mindene: összemagyaráznak és agyonbeszélnek ezek mindent." "Az egész regény minden tekintetben szomorú és kínos meglepetés azoknak, kik a Színek és évek után szép reményeiket fűzték az írónő kétségtelen tehetségéhez." A könyvet ismertette: J.S-i Ungarische Literatur (Állomások) Pester Journal 1917.44. a.j. Modern könyvek (Állomások, Hangyaboly) Élet 1917.19. k.l. Művész regények (Állomások) Budapesti Szemle 1917. 170.k. Bölöni György Kaffka Margit új regénye (Állomások) Világ 1917.50. b.j. Ujabb regényeink (Állomások) Kath. Szemle 1918.1. Réti Irén Állomások. Ma. 1917. II. 5. — Kaffka Margit új regénye (Állomások) rövid értesítés Pesti Napló 1917.28. s.a. Kaffka Margit új regénye (Állomások) Pesti Napló 1917.44. Tóth Árpád Kaffka Margit új regényeiről (Állomások, Hangyaboly) Nyugat 1917. 22. 1917-ben jelent meg a Hangyaboly c. regénye is, a szatmári zárdában töltött évek emlékeként. Erről a regényről kegyetlen kritikát ír "-s. Nőírók a nőkről" c. cikkében, a Budapesti Szemlében. "Egyik helyen úgy ír, mintha hívő volna, más helyen fintort vág az apácákra, másutt megint lenéző gőggel szól felőlük." — "Sok nála a magyartalanság, lépten nyomon szurkálja szemünket az eg

y németes használata, a kell hog

y szerkezet s a magának (nézte meg) otrombán idegenes betűzdelése. —"Van egy pár gyanús tájszava is. — Hosszú mássalhangzó helyett rövidet ír és megfordítva, (mondd = mond) Központozása telisteli hibával." Életrajzírója, a bencés pap: Ágoston Julián ezt írja a regényről: "Kaffka Margit e munkájában is lélekrajzoló, éles-szemű, hideglátású író. Tagadhatatlanul hiányzik a lélekfejlődés festése." Azonban "Az életet mindig ígv látta-nézte, őszinteségét sosem korlátozta a szeretet elfogultsága." "'—A Hangyabolyt — régebbi emlékei nyers fölújúlásának és hirtelen megírásának tartom." " Hogy gyorsan (az akkori Kaffka Margithoz kissé méltatlanul s fölületesen) készült, mutatják azok a részek is, ahol egy-egy jellemzés majdnem ugyanazokkal a szavakkal ismétlődik meg — és stílusának egy-két olyan fogyatko-