Szántó György Tibor: Az akadémiai könyv- és folyóiratkiadás története (A MTAK közleményei 11. Budapest, 1983)
I. Közművelődés és könyvkiadás a régi Akadémián
A tudományos ismereteknek a közműveltségbe való átemelése alapításától napjainkig ott szerepel a Magyar Tudományos Akadémia legfontosabb feladatai között. Sőt, legújabban a "közművelődés-kutatásnak" mint a művelődés-történet rokontudományának a meghatározására is kísérletek történtek. [1] "Mikor, kikhez, milyen formában jutottak és jutnak el a tudomány és kultúra eredményei?" — ma ezeket a kérdéseket tekinthetjük a vizsgálatok fő céljának, többek között aktuális közművelődési feladatok elősegítése és gyorsítása érdekében. Lépések történtek az e téren folyó alapkutatásokat végző szervezetek koordinálására és hatékonyabb elvi irányítására, [2] 1976. óta pedig törvényben is megfogalmazódtak a szocialista társadalom közművelődési tennivalói. [3] Mindez jelzi, hogy századunk utolsó harmadában is változatlanul égetően fontos, igen összetett és szerteágazó, csak történetileg megközelíthető kérdéskörről van szó, melyen belül megkülönböztetett figyelmet igényel és érdemel a tudományos publikáció és közművelődés kapcsolata is. A századforduló táján — főleg a nagy, tőkés könyvkiadó vállalatok megrendelésére — készült néhány, e vállalatok "regényét" bemutató, de tudományos értékkel csak ritkán rendelkező írás. Ezek célja elsősorban a megbízó reklámozása volt. A kiadók "boszorkánykonyháinak" műhelytitkai, üzleti tevékenységük fortélyai, az olvasó manipulálására felhasznált eszközeik jórészt ismeretlenek; a kiadók közötti verseny jellegzetességeiről is keveset tudunk, pedig ez a világ a mindenkori szellemi élet tükreként is sokat mondhat. Az 1950-es évek elején felmerült egy a hazai polgári könyvkiadást bemutató monográfia terve, ám ilyen munka azóta sem született. Tudomásunk szerint elkészült a Franklin-Társulatot bemutató tanulmány, jelen kötetünk pedig — noha a teljesség igénye nélkül — a Magyar Tudományos Akadémia publikációs tevékenysége legfőbb jellegzetességeinek bemutatására vállalkozik. E munka nem bibliográfia, nem is tárgya a publikációk tartalmi-könyvészeti ismertetése, hiszen az erre vonatkozó információk lelőhelyei közismertek. Azzal a céllal készült, hogy az intézményesített tudományos könyvkiadás mechanizmusát, folyamatát, módszereit, illetve az Akadémia ezzel kapcsolatos elvi és operatív tevékenységét ismertesse. Az első részben elsősorban a dualizmus-kori Akadémia könyvkiadásának történetét vizsgáljuk. Ebben az ország politikai, gazdasági, társadalmi viszonyaiba alapvető változásokat hozó időszakban született meg és bontakozott ki a szervezett és rendszeres hazai tudományos könyv- és folyóiratkiadás. Az időszakot megelőző és követő periódus akadémiai publikációjának rövid, igen vázlatos bemutatásával igyekeztünk megőrizni a történeti folytonosságot, noha e hosszú korszakok kiadványozásának részletes feldolgozása külön tanulmányokat is megérdemelne. Terjedelmi