Szántó György Tibor: Az akadémiai könyv- és folyóiratkiadás története (A MTAK közleményei 11. Budapest, 1983)
II. Az Akadémia kiadói tevékenysége a felszabadulás után
57 osztály által képviselt tudományágak rendelkeztek egyes kiváló szerzőkkel is, különösen elméleti matematikából. Neves magyar matematikusok könyve olykor előbb jelent meg külföldön, mint itthon, és nem egy ott vált alapmunkává — az egész magyar tudományos világ dicsőségére. Mindez azonban inkább dicséri az egyes szerzők kiemelkedő kvalitásait, mint a hazai matematika és fizika akkori magas színvonalát. Az egész periódusban pl. nem jelent meg kollektív, intézeti tervmunka. Az osztály kutató- és tudósgárdája — többé-kevésbé joggal — ezt a tényt a termérdek és időrabló adminisztrációval magyarázta, amely — együtt a kutatómunkával — a publikációtól minden időt elvont. Az osztály folyóiratkiadásának nagy eredménye a viszonylag jó periodicitás elérése. A folyóiratok elméleti színvonala magas volt, külföldön is érdeklődtek utánuk. Az osztály tudományágai között az arányok kedvezőtlenül alakultak. Matematikából 39, fizikából 29, a csillagászat területéről 1(!) könyv jelent meg. (Szembeszökő az utóbbi tudományág stagnálása: mindössze 1 szovjet munkát fordítottak le, azt is még 1952-ben. Ezt a tényt nem menti, és csak részben magyarázza a hazai csillagászat káderutánpótlásának, anyagi lehetőségeinek rossz helyzete.) Gondot okozott a matematikai és fizikai könyvek speciális nyomdai igényeinek teljesítése. Az osztály könyveinek jó része a Szegedi Nyomdában készült, meglehetősen sok hibával. A szükséges technikai fejlesztés csak a vizsgált periódus végén kezdődött, így hatása is később érződött. IV. Agrártudományok Osztálya (E néven 1953 óta) Az Akadémiai Kiadónál az osztály területéről 50 mű jelent meg 10 év alatt. Ennél az osztálynál figyelhető meg legjobban, hogy könyvkiadásában hogyan érvényesíti tudománypolitikai elképzeléseit az Akadémia más kiadóvállalatokon keresztül is. A Mezőgazdasági Kiadónál 283 magas színvonalú munka jelent meg, melyek szerzői vagy lektorai révén az osztállyal kapcsolatban voltak. Ugyanakkor a menynyiségi eltolódás a két kiadó között helytelen munkamegosztásra, olykor profilátfedésekre is utal. Az 50-es évek elején a tervszerűt lenség, spontaneitás — miként másutt — a IV. osztálynál is azzal járt, hogy jobbára az éppen felbukkanó kéziratok jelentek meg. 1957-től igyekezett az osztály az elmaradottabb tudományszakok felzárkóztatását a kiadvány politika eszközeivel is serkenteni. Volt pótolnivaló! Csak illusztrációképpen: a szocialista mezőgazdaság megszületése és megerősödése, a tömeges gépesítés időszakában — egy lefordított munkától eltekintve — pl. nem volt gépesítéssel foglalkozó szakkönyv. A nemesítéssel kapcsolatos hazai kutatások eredményei egyetlen jelentősebb publikációt sem kaptak. A magyar mezőgazdaság történetének e máig legdinamikusabb korszaka nélkülözte az állattenyésztés, növényélettan, genetika, öntözés, az elméleti módszertan, kertészet, növényvédelem szakkönyveit. Agrárökonómiai és üzemtani kiadvány — intézetalapítással összefüggésben — is csak 1959-ben jelent meg először. Elhanyagolt terület volt az agrártörténet is, pedig e területet a II. osztálynál is igyekeztek művelni.
