Szántó György Tibor: Az akadémiai könyv- és folyóiratkiadás története (A MTAK közleményei 11. Budapest, 1983)

II. Az Akadémia kiadói tevékenysége a felszabadulás után

58 A IV. osztály folyóiratkiadása magas szintű elméleti tartalommal bírt, az 1951-ben alakult Acta Veterinaria és Acta Agronomica számai külföldön is kere­settek voltak. Az 1950 és 1960 között megjelent monográfiák színvonala általában jó volt,nem egy iránt Európa-szerte érdeklődtek. Az osztály publikációinak kereken l/3-át for­dítások tették ki, ez — 10 év átlagában — nem szerencsés arány. A publikációknak a kutatási tervekhez igazítása, azaz egy-egy témakörből munkák megrendelése a terület fejlesztése céljából, csak a 60-as évektől erősödött meg. V. Orvosi Tudományok Osztálya (1953-tól 1962-ig: V. Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya; az e keret­ben működő Biológiai Csoportot: Id. külön! ) Időszakunkban a szervezeti, tudományági, hatásköri kérdések megoldatlansá­ga miatt az osztály még mozgásban volt. 1949-1951, valamint 1953-1962 között ön­álló Biológiai Osztály nem létezett. Ez a rendezetlenség károsan befolyásolta a terület publikációs tevékenységét. A 10 év során 40 jelentős, eredeti monográfia született hazai kutatók tollából, és ezekben nemzetközileg is számottevő fontos tapasztalatok csapódtak le. A mun­kák mintegy fele nagy sikert aratott határainkon túl is, akadt olyan közöttük, amely­nek rövid idő alatt 4 német kiadása is szükségessé vált. Az V. osztály könyv- és folyóiratkiadása azonban nem mutatott egyenletes fej­lődést. Az 1955-ös év éles időbeli határvonalat húz az ezt megelőző és követő idő­szak publikációinak színvonalában is. 1951-től 1954-ig 31 könyv jelent meg, 17 ma­gyar szerzőtől, 14 pedig szovjet munka fordításaként. Mind a hazai művek, mind a fordítások egy része nem képviselt akadémiai színvonalat, ahogyan ezt az osz­tály könyvfelelőse maga állapította meg. 1955-től nagy javulás következett be, amit jelzett a növekvő német, francia és szovjet érdeklődés is. A könyvek szerzőségét illetően érdekes és leginkább az V. osztályt jellemző sajátság a szerzőpárok for­májának elterjedése. Az osztály folyóiratainak elméleti színvonala 1955-től — különösen néhány Ma­gyarországon fejlett tudományterület vonatkozásában — világszínvonalon mozgott. Ennek hátterében a jő szervezési munka állt. Sikerült megvalósítani az Acták szer­kesztésének egységesítését, így a megjelenési idő stabilizálhatóvá, a folyamatos kéziratellátás biztosíthatóvá vált. Az osztály kiadványozási tevékenységének két eltérő periódusa, és az ugrás­szerű fejlődés elméleti előbbrelépést is feltételez. Elült az elméleti és klinikai­gyakorlati tudomány mesterséges szembeállításával keletkezett, évekig húzódó el­vi vita, melynek során a klinikai orvostudomány presztízsét sikerült visszaállítani. Akadtak azonban a publikációs tevékenységnél is "fehér foltok": pl. járványtan, az egészségtudomány és még egy-két területen nemhogy kiadásról, de értékelhető tu­dományos munkáról sem beszélhetünk.

Next

/
Thumbnails
Contents