Szántó György Tibor: Az akadémiai könyv- és folyóiratkiadás története (A MTAK közleményei 11. Budapest, 1983)

II. Az Akadémia kiadói tevékenysége a felszabadulás után

53 cióit csak bizonyos mértékig tükrözték az Akadémiai Kiadónál megjelent művek, hiszen más kiadók is gondoztak akadémiai színvonalú kiadványokat. Másrészt lehetetlenné tette a mélyebb kutatást az egyöntetűség hiánya: az adatszolgáltatás nem azonos szempontok szerint készült. Nem egy osztály beszámolóját maga is "hozzávetőleges értékűnek" nevezte. Mintegy "lábjegyzetként", ehelyütt kell bizonyos kérdésekre magyarázattal szolgálnunk. A könyv egyik lektora, Vörös Antal — alighanem teljes joggal — kifogásolta, hogy az akadémiai tudományos osztályok által képviselt tudományszakok Akadémián kívüli publikációs terméséről e tanulmányban nem esik szó, enélkül viszont a kapott kép szegényesebb, és a megállapítások érvénye is korlátozottabb. Mikor azonban e valóban lényeges észrevétel nyomán a szükséges korrekciók megtételéhez fogtam, technikailag- módszertanilag megoldhatatlan problémába ütköztem, A kumulatív "Nemzeti Bibliográfia" 1945-1960.közötti időszakot felölelő négy hatalmas kötetéből kellett volna "válogatást" mellékelnem. A válogatás szakszempontjai azonban minden bizonnyal eleve önkényesek lettek volna, az egyes művek utóéletének, tudománytörténeti jelentőségének tárgyilagos elbírálásához pedig szakértőkből álló bizottságok szervezésére lett volna szükség. További nehézséget jelentett volna, hogy a több tízezer cím közül egy mégoly igénytelen gyűjtemény is meghaladta volna kiadványunk terjedelmét. Ugyanakkor a "Nemzeti Bibliográfia" címtételeinek tetemes részét alkotják a Tudományos Minősítő Bizottság által közreadott disszertációs tézisek, füzetszerű ismeretterjesztő és propaganda anyagok, tankönyvek, nyomtatásban megjelentetett előadás szövegek, ún. "kiskönyvtárak" stb. Nem ezek szerepének lebecsülése, vagy tudománytörténeti jelentőségük bagatellizálása, ha — mondjuk — a Népszava Műszaki Könyvtára, vagy a Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozata egyes darabjainak felsorolásától eltekintünk. A "Nemzeti Bibliográfia" kumulációs köteteinek vizsgálata korántsem volt azonban érdektelen. Kiderült, hogy a bennük található címanyag és az egyes művek megjelenésének évszámai egyáltalán nem cáfolják az alant következőket. Az Akadémiai Kiadónak — kéziratunk lezárása után, 1978. nyarán megjelent katalógusa pedig egyenesen illusztrációja annak a ténynek, hogy a Magyarországon művelt tudományterületek publikációinak számszerű fellendülése — a korábbi hatalmas arányú tudományszervezési munka eredményeképpen — az 1960-as évek elejével vette kezdetét. És nem képezheti vita tárgyát az sem, hogy az Akadémiáé az össznemzeti tudomány produktumait gondozó legnagyobb kiadónk. "Az Akadémiai Kiadónak jelenleg — és feltehetően még hosszabb ideig— legfőbb feladata a magyar tudósok eredeti munkáinak közzététele monográfiákban, tanulmánykötetekben és folyóiratokban, mégpedig nemcsak magyarul, hanem idegen nyelveken is. Ezt egészíti ki a magasszintű tudományos ismeretterjesztő művek, valamint lexikonok és szótárak kiadása... Az Akadémiai Kiadó elsősorban a tudósok kiadója, de nem kizárólag az övék. Számos olyan kiadványunk van, amely nemcsak a szakembereknek, hanem az érdeklődő olvasók széles körének igényeit is kielégíti. .. A magyar könyvkiadók általában nem adnak ki folyóiratokat. Az Akadémiai Kiadó viszont számos — több, mint száz — folyóiratot gondoz" — olvashatjuk az említett katalógus előszavában is. Mindez — úgy véljük — szerzőt és olvasót egyaránt feljogosít arra, hogy — ha nem is fenntartások, megszorítások nélkül —