Rolla Margit: A fiatal Kaffka Margit (A MTAK közleményei 10. Budapest, 1980)

A fiatal Kaffka Margit

63 kicsi Erzsivel, akis pimperlik tanítójával, — lihegve, kaczagva, mint két vidám káposztapille, — a mely jókedvű és közönséges fajtából olyan sok van úgy tavasztájon. Később a czukrásdába' fogyasztottuk el az évad utolsó fagylaltját, — délután meg csak úgy, — mulatságból, — kirohantunk villamoson a Gömöri pályaudvarhoz és megnéztük, ki jön a gyorsvonaton. Ilyesmi azonban ritkán jön ránk, — inkább a friss szabadság dobzódása ez, mint élvezet. Rendesen itthon ülünk a tanórákon kívül a bárátságos szép nagy szobánkba együtt és sokat bolondozunk. Ugy meg is szoktam a társas életet, — nem tudom mit csinálnék egyedül. Csak ezért félek a magános öregségtől. De az még messze van. Dolgom van sok. Az ötödik-hatodik egyesitett népiskolai osztály, —4 óra a polgári osztályokban, — s két mindennapos magántanítvány, — hogy a Szatmáron hagyott adósságok törlesztve legyenek. Bizony a magam tanulására még nem volt időm, — nem is tudom, hogy lesz. Örült vágyam tovább tanulni, — tanulni, — de Pestre menni nincs pénzem, — Szatmáriéi meg néha ugy félek. Az iskolám! A kis lányok, — szegényke kis bogaraim butácskák bizony, de sok bennük a jóakarat — és — én nem is akarom bántani, csúfolni őket (ezért bosszantanak a kollégák) akarom hogy szent legyen nekem az iskola, mert ha profanisálnám ezt is, — nem maradna nekem semmi, — és így, fizetés nélkül, nagy szükségem van az idealismusra. Anyagilag sokat nélkülözök, — de ezt részben meg is szoktam, — másrészt meg az e fajta nyomorúság hat rám a legkevésbbé. Olyan kedélyesen sétálok és olyan öntudatosan a torz kalapjaimban, — hogy az elmenőknek nincs lelkük szembekaczagni. A hátam mögött meg nem bánom. Hogy azonban levizsgázni hogy fogok, — nem tudom, — de tán szünidőre kimegyek falusi óvónőnek vagy nevelőnőnek. De nagyon is bisalmas kerékvágásba jutottunk. De — ne hidd öreg, — nincs azért kutya bajom se. Bisony no! Nem cserélnék sok farsangi-bábu kisasszonynyal, — ha a szemem is egészséges volna. Ezen kívül még téged is szeretnélek látni. Ne hidd, hogy ez csak frázis és írj legalább sokat. Ezer telephatikus csók! Miskolcz 1898 Szept 31 Margit." Régimódi rendes levélpapír. 8 oldal. Ezek a levelek maguk beszélik el a zárdában bentlakó évek történetét. Nem kell hozzá kommentár. "Ő nagysága Nemestóthy Sz. Hedvig úrhölgynek Nagy-Károly Okt. 30. Edes Dusim! Azt hiszem, én írtam utóljára, — de mindegy! Most velem vagy gondolatban és én írok Neked. Olyan keserves kedvem van, — hogy a prepa-