Bibó István: A rákoskeresztúri egykori Podmaniczky-Vigyázó kastély története (A MTAK közleményei 8. Budapest, 1979)

IV. A kastély jövője

Jelen tanulmány a kastélynak a közel jövőre tervezett felújításához öszszeállított építészettörténeti dokumentáció alapján készült. A dokumentáció részletes falkutatási és helyreállítási javaslatot is tartalmaz, amely a helyreállítási program készítője számára foglalja össze a mííemléki szempontokat és teendőket. Ezek részletes felsorolása itt szükségtelen; indokolt viszont a kastély műemléki jelentőségének, valamint a helyreállítás általánosabb kérdéseinek összefoglalása. Egy épület műemléki értéke rendszerint több tényezőből tevődik össze. Ezek — fontosságuktól független sorrendben — a következők lehetnek: az épület kor

a, azaz a régisége, illetve ritkasága; építészeti-művészet

i jelentősége; építészettörténeti-művészettörténet

i jelentősége; városkép

i vagy falukép

i jelentősége; művelődéstörténet

i jelentősége (az épüléthez kapcsolódó események, személyek révén). Mindezeket a keresztúri kastélynál sorra véve megállapítjuk, hogy korát tekintve még mai átalakított állapotában is lényegében 200 évvel ezelőtti összképét őrzi, s megváltoztatott vagy megszüntetett eredeti részletei is nagyrészt rekonstruálhatók. Ilyen, illetve hasonló korú kastély a mai Budapest területén —nem számítva az eredetileg kolostornak épült kiscelli kastélyt — összesen csupán négy áll [85] , s közöttük épületünk megállja helyét építészet

i értékeivel is, melyek részben megmaradtak (a főhomlokzat szép arányai, a főépület északi oldalán húzódó teremsor, a boltozatos belső terek, a 004. sz. terem rokokó mennyezetstukkója, az istálló belső tere stb.), részben pedig valószínűleg helyreállíthatók lesznek (homlokzatarchitektúra, nyeregtető a főépületen). Építészettörténeti és művészettörténeti szempontbó

l egyrészt mint az ún. Grassalkovics-stílusú kastélyok kisebb méretű, de színvonalában egyáltalán nem igénytelen példája, másrészt mint a négy budapesti XVIII. századi kastély egyike érdemel figyelmet. Városkép

i (pontosabban talán falukép

i) jelentőség

e kétszáz év óta lényegében nem változott: a ma is falusias jellegű Rákoskeresztúron a kastély és a mellette, illetve tőle északra, az út túlsó oldalán elterülő park sajátos, hangulatos egységet képez, éppúgy, mint Bujanovszkyék idejében; a park azonban, amióta a Vigyázócsalád a község számára megnyitotta, nyilvános sétahelyül szolgál jelenleg is. Maga az épület pedig a település kis földszintes házai között mind tömegével,