Körmendy Kinga: A Knauz-hagyaték kódextöredékei és az esztergomi egyház középkori könyvtárának sorsa (A MTAK közleményei 7. Budapest, 1979)
Esztergom és Garamszentbenedek kapcsolata
94 nem kizáró oka egy bencés könyvtárnak[228], de ilyen régi alapítású apátságnál maradnia kellett volna legalább egy-két monasztikus ritusu szerkönyvnek. A könyvek ritusbeli összetétele inkább azt látszik alátámasztani, hogy tényleg az esztergomi káptalan szerelte fel az egykori monostort még könyvekkel is a prefektura bevezetésekor. Knauz Nándor gyűjtéséből tudjuk, hogy Garamszentbenedeken voltak pergamenre irt liturgikus könyvek, tehát a garamszentbenedeki hiteleshelyi levéltárban is lehettek kódexlapba kötött levéltári anyagrészek. A hiteleshelyi levéltárban a töredékkutatás szempontjából a jegyzőkönyvek jöhetnek elsősorban számításba, mint kötetes anyag. A levéltárat 1888-ban hozatta el Simor érsek Szentbenedekről Esztergomba, és 1969-ben az óbudai káptalani levéltárért kicserélték a pozsonyi Állami Levéltárral. így jelenleg a garamszentbenedeki hiteleshelyi levéltár Pozsonyban van[229]. A Pozsonyban végzett kutatásaim során egyetlen garamszentbenedeki hiteleshelyi jegyzőkönyvet kaptam Frantisek Sedlak informárciója alapján, amelyiken csak kódexlapcsikok voltak. (Protocollon LL, jelenlegi jelzete: Protocollon 318. ) Ezek a csikók nem azonosak egyetlen egy esztergomi káptalani magánlevéltári jelzettel rendelkező töredékkel sem. Pannonhalmán található ugyan egy jegyzőkönyvboritólap, Protocollon 1590-1597, amely Szt. Benedek ünnepének vesperását tartalmazza. Bencés volta kétségtelen: :In festő sanctissimi patris nostri Benedicti". A kódexlap nem az esztergomi káptalani magánlevéltárból származik. Ha a garamszentbenedeki hiteleshelyi levéltár jegyzőkönyvének volt boritója, akkor Esztergomból, az 1950-ig ott őrzött garamszentbenedeki levéltárból kerülhetett antikváriusi forgalomba, ahonnan 1966-ban a pannonhalmi könyvtárba jutott[230]. Itt kell kitérnünk a másik kézenfekvő kérdésre, az esztergomi hiteleshelyi levéltárból nem kerültek-e töredékek Knauz Nándorhoz. Az esztergomi káptalani hiteleshelyi levéltárban jelenleg két kódextöredékről van tudomásunk[231]. A Capsa 70. fasc. 15. N. 4. és a Capsa 70. fasc. 15. N. 5. jelzetű kötetek boritója kódexlap. A bennük lévő anyag a hiteleshelyi levéltár vegyes jellegű anyaga. Semberi István nyitrai kanonok "Pro memória" it tartalmazzák. Mindkét kódexlap egy kódex része. Brev. notatum. s. XV. Sabbato. [460 x 320 mm] A másik lap a hymnarium részből való. [390 x 330 mm. ] 10 db 4 hangjegysoros, rombikus notációju hang jegy sorral. A levéltári jelzet XVIII. sz. -i irásu, tehát ekkor kerültek végleges levéltári helyükre. Knauz látta a kódexlapokat, mert a Capsa 70. fasc. 15. N. 4-en az ő Írásával van az évszám: 1625. Ezek a kódexlapok nem tartoznak egyik ma ismert esztergomi kódexbe sem, és nem azonosak egyetlen töredékünkkel sem. Magyarországi használatuk viszont kétségtelen. A két fenti töredék azt bizonyitja, hogy a káptalan hiteleshelyi levéltárában is lehettek még kódexlap boritok. Csak ide tudom elhelyezni a T 296-os töredékünket, amelyik a Főszékesegyházi Könyvtár un. Budai psalteriumának része[232]. Illetve ezt a töredékünk még kikerülhetett a primási levéltárból is, mivel egy másik töredékünkből arra következtethetünk, hogy onnan is került kódexlap Knauzhoz. A T 49-es XIV. sz. -i magyarországi missale töredéken Kanizsai János esztergomi érsek neve olvasható. Ekkor még a primási levéltár nem Pozsonyban, hanem Nagyszombatban volt, ezt bizonyitja a T 297-es töredék is, amelynek egyik lapja a primási, a másik a
