Körmendy Kinga: A Knauz-hagyaték kódextöredékei és az esztergomi egyház középkori könyvtárának sorsa (A MTAK közleményei 7. Budapest, 1979)
Az esztergomi egyház nagyszombati története
Nyomon követve az esztergomi egyház középkori könyvállományának sorsát, abban már biztosak lehetünk, hogy a középkori esztergomi könyvanyag nem semmisült meg teljesen Esztergom elestekor, mint eddig hinni lehetett. Egy része még tisztázatlan módon Bécsbe került amint ezt az előző fejezetben részletesen megvilágítottuk. A könyvanyag másik, talán terjedelmesebb része szétszóródott. Bizonyos, hogy jó néhány kötet el is pusztult. A könyvtár mai állományának alapjai az un. nagyszombati korszakba nyúlnak vissza. Ezt az időszakot főleg két szempontból vizsgáljuk. Találtak-e Nagyszombatban kódexeket, könyveket az oda menekülők, és honnan kerültek könyvek a már Nagyszombatban lévő könyvtárba. Vizsgálódásaink esetében jobbára nyomtatott könyvanyagot kell felhasználnunk következtetéseinkhez, hiszen ez a kor az egyetemes könyvtörténetben a nyomtatott könyv uralkodóvá válásának korszaka. Nagyszombat városa az esztergomi érsek és káptalan odaköltözése előtt középszerű, szabad királyi város volt. Az itt otthont kapó esztergomi egyháznak a rendelkezésére bocsátották az iparos és kereskedő céhek által felállított altariák javadalmát[84], a megmaradt birtokok mellett ez volt az érsek és a káptalan megélhetésének alapja. A nagyszombati berendezkedés Oláh Miklós nevéhez fűződik. O kezdte meg az építkezéseket, de a könyvtár ekkor hol kapott helyet, nem tudjuk. Lepold Antal kutatásai szerint a székesegyház kincseit a Szt. Miklós templomban őrizték[85]. A könyvtár külön épületet Forgách Ferenc (1607-1615) érsektől kapott, és ez a Szt. Miklós templommal párhuzamosan egészen a városfalig húzódott. Nagyszombat naggyá tétele, érseki székhellyé való kiépítése Pázmány Péter (1616-1637) rr f f érseki müve. O alapította meg az egyetemet, számos férfi és noi szerzetesrendet telepitett le a városban. Ezzel megindult a főurak és polgárok nagyobb számú betelepedése, házvásárlása is. Nagyszombat "kis Rómává" fejlődött, egyházi zsinatok, országos diplomáciai tanácskozások színhelye lett. Itt elsősorban Eszterházy Miklós nádor személyére és tevékenységére gondolunk, akinek nagy szerepe volt az ország politikai irányításán kivül a magyar barokk építészet egyik ékességének, a nagyszombati Egyetemi templom létrehozásában is. Pázmány Péter külön, nagyszabású könyvtárat is akart építeni, de Bethlen 1618-as támadása a város ellen ebben megakadályozta. így a könyvtár a Forgách féle helyen maradt egészen az Esztergomba való visszaköltözésig. Kez-
