Körmendy Kinga: A Knauz-hagyaték kódextöredékei és az esztergomi egyház középkori könyvtárának sorsa (A MTAK közleményei 7. Budapest, 1979)

Az esztergomi egyház nagyszombati története

38 detben Forgách Ferenc a jezsuitákat is a könyvtár épületében helyezte el, de miután a volt domonkos kolostort lakhatóvá tették (1615), a jezsuiták kiköltözködtek a könyvtár épületéböl[86]. Nagyszombat város élete a XVII-XVIU. sz. -ban egyáltalán nem volt mentes a történelmi és elemi csapásoktól. Bocskai, Bethlen, Thököly hadai miatt többször menekültek még nyugatabbra az egyházi személyek. Az esztergomi káptalan nem is viselkedett mindig egyértelműen a politikai harcokban. Amikor 1683ban Thököly Nagyszombat felé közeledett a káptalan két részre szakadt. Az egyik rész az értékesebb holmikkal Bécsbe menekült, a másik rész Thököly pártjára állt [87], Esztergom 1683-ban való felszabadulása után elvileg semmi akadálya nem volt, hogy az érsek és a káptalan visszatérjen Nagyszombatból Esztergomba. Azonban ekkorra már jól berendezkedtek a városban, Esztergomban pedig az újjáépítés nehézségeivel kellett szembenézniük. Majdnem ujabb száznegyven év telt el, amig az érsekek Pozsonyból, a káptalan pedig Nagyszombatból visszaköltözött Esztergomba. Az akkori primás, Rudnay Sándor (1819-1831) meg is tett mindent, hogy építkezéseivel kifejezze az esztergomi egyház vezető szerepét az ország katolikus intézményei fölött. Utódai igyekeztek könyv és kódexvásárlással a nagy művelődés történeti veszteséget pótolni. De ők csak meglévő, és igy elsősorban nem magyarországi kódexekkel tudták gyarapítani a könyvtárat. Jószándékuk és áldozatkészségük bizonyítéka a Főszékesegyházi könyvtár mai épülete, értékes kódexállományának nagy része. A könyvtár e korszakának története már nem tartozik dolgozatunk témájához. Minket a kéziratosság korához legközelebb eső ősnyomtatvány és antikva kötetek érdekelnek a könyvtár nagyszombati állományában.Kikerülhettek-e a kötetek Nagyszombat egyházi intézményeinek könyvtáraiból? Nagyszombat városa az esztergomi egyház odaköltözésekor egyházi intézményekben sem volt tul gazdag. Legrégibb temploma, a városi kórházé, éppen üresen állt a ferencesek elköltözése miatt. Ezt a templomot 1238-ban a város kezdte építeni a hagyomány szerint a ferenceseknek. 1363-ban azonban a ferencesek uj kolostorba költözködtek, és az elhagyott templomot 1570-ben a protestánsok foglalták el. Amikor tőlük elvették, szinte rombadőlve került vissza a város tulajdonába. Jelenlegi alakját a XVIII. sz. -ban kapta. Az egykori jezsuita templom előzőleg a trinitáriusoké volt, de az épület nem középkori, a rekatolizáció idején emelték. A Szt. Jakab templomot 1363ban Nagy Lajos kezdte építeni a ferenceseknek. Később ez az épület is megrongálódott, a XV. sz. -ban a pannonhalmi bencések kezére került, de ők hamar elhagyták a várost[88]. Fuxhoffer ezt irja Kazyra hivatkozva: "Seraphica Divi Francisci família in aedibus benedictini quondam Ordinis, Petri Pazmani munificentia reparatis, et velu a solo excitatis ad D. Jacobi anno 1634 consedit. Igitur Residentia Ordinis S.Benedicti Tyrnaviae Ionge ante annum 1634 exstitit". Pázmány katalógusa 1593-ban ugyan nem emliti a bencéseket Nagyszombatban, de 1666-ban Gencsy Egyed főapát kéri a bencések számára a protestánsoktól elvett, azaz a városi templomot. Szelepchényi György neki is adta, bár már előbb a misericordianusoknak (trinitariusok) ígérte, de azoknak másik templomot adott. Fuxhoffer még szaporítja a nagyszombati bencésekről a bizonytalan adatokat azzal, hogy 1700-ban Nagyszombat városa kéri a pannonhalmi főapátot, hogy a bencések