Körmendy Kinga: A Knauz-hagyaték kódextöredékei és az esztergomi egyház középkori könyvtárának sorsa (A MTAK közleményei 7. Budapest, 1979)

Az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár története Esztergom török kézre kerüléséig

22 de Buda archidiaconum Borsiensem et canonicum in ecclesia Strigoniensi, studentem primum deo gratias[40]. Ebből a kódexből megismerhettük a Collegium Christi első tanulóját. Knauz Nándor a társulat neveltjeinek Miklós nyitrai, Jakab nógrádi főesperest tartja. Rajtuk és Pesti Gergelyen kivül a társulat más tagját nem ismeri [41], Lukcsics Pál szerint 1524-ig a társulat jövedelmét valószínű Körmendi (Kermend) Jánosnak adták ki [42] . A Bécsben lévő kódexek alapján még a társulat tagja volt Temlinus, és "Symon de darwas de hanva"[43], A társulat történetének rekonstruálására kevés forrás áll rendelkezésünkre, még az alapítási évet sem ismerjük. Knauz Nándor az 1309. évre teszi a Magyar Sionban megjelent tanulmányában[44] , de ez egészen bizonyos, hogy elirás, hiszen Budai János 1391-ben lett esztergomi kanonok, Rationalejának explicitje pedig az 1406. ápr. 17-i dátumot tartalmazza[45]. Az 1397-es jegyzőkönyv sem emliti az alapítási évet, de adataink azt bizonyítják, hogy a társulat a XIV. sz. végétől a XVII. sz. elejéig működő testület volt, amely betöltötte feladatát: az esztergomi egyház számára biztosította a szegény sorsú tanulók felsőfokú képzését. Ezzel a Collegium Christi nemcsak az esztergomi egyház "szakember utánpótlását" oldotta meg, hanem a magyarországi litteratusságban is jelentős szerepet vállalt. Magyarországon a schola és a chorus, azaz a lectura és a cantura adata a litteratus képzés tartalmát. Ezután következett volna a felsőfokú ismeretek megszerzése az egyetemek valamelyik fakultásán. A magyarországi litteratusnak erre csak külföldi egyetemen volt lehetősége. De itthon kellett lenni valamiféle, az átlagos deákságon, litteraturán felülemelkedő képzésnek, hiszen ilyenekre nagy szüksége volt az országnak. Egyetem nem létében a jogi fakultást az ország területén az erősen gyakorlati hiteleshelyi clericus chori intézmény pótolta. A papnevelésben a két magasabb papi rend felvételéig, a felszentelés előtti lépésig a domus procedentum szolgált. Ilyen intézménynek látja Mezey László Bakócz Tamás egri domus procedentumán kivül az esztergomi Collegium Christi-t is[46]. Bónis György szerint a kánonista utánpótlás biztosítására hozta létre Budai János a társulatot[47]. Budai János munkájáról készült göttingeni kódex, valamint a társulat Bécsben lévő kódexeinek többségükben jogi miifaja nem zárja ki ezt a lehetőséget sem. Bár az 1397-es vizitációkor rögzített szabályzat szerint: "Et talis praesidens semper tenetur eligere aliquos pauperes scolares [!] studiosos tamen, et illos mittere extra regnum ad loca studii ubi proficere valeant " A szabályzat tehát meghagyta a szabad választás lehetőségét a tanulnivágyók számára. A ránk maradt adatok szerint viszont a jogi fakultás volt a tanulnivágyó magyar ifjak számára a legvonzóbb, igy valószínű a Collegium Christi ezzel az áttétellel vált a magyarországi jogtudó értelmiség utánpótlásának biztositékává. A gondolat nem lehetett idegen Esztergomban sem, hiszen László esztergomi prépost könyvtára éppen a jogi müvek kapcsán foglal el jelentős helyet középkori művelődéstörténetünkben [48]. László mesterhez hasonlóan jogi kéziratok tulajdonosa volt egy másik esztergomi prépost is, Vásári Miklós. Két, valószínűleg Bolognában másolt és illuminált kódexét ma a páduai székesegyház